A "Georgia-ház" a két világháború közötti fővárosi építészet karakteres, modern stílusban épült alkotása. A hatemeletes, lapos tetős, vasbetonvázas, óratornyos épület 1935-ben a Mezőgazdasági Ipar Rt. Nyugdíjpénztára megbízásából dr. Barát Béla és Novák Ede tervei szerint épült. A sarkon található üzlethelyiségeket 1948-ban áruházzá alakították át (Extra áruház), melyet 1967-ben egy újabb átalakítás követett. 1992 körül az áruház helyén belső utcára szervezett kis üzletekből álló új üzletközpontot hoztak létre.
A második emelet magasságában vörösrézből készült női szoboralak, a „Termékenység” allegóriája áll, amely Abonyi Grandtner Jenő műve. A szobrot Jungfer Gyula, bérház kovácsoltvas munkáit Bieber Károly készítette el. A ház Károly körút felé néző oldalán "ívlámpa", alatta emléktábla látható, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy „1909-ben a Rákóczi útnak ezen a szakaszán, Budapesten először gyúltak ki villamos ívlámpák."
A bérház helyén az 1818-ban alapított „Fehér Hattyú” fogadó állt, 1839-ben Glück Károly vendéglős az emeletes házat egy kávéházzal bővítette ki. Weingruber Ármin és neje 1883-ban szállodává bővitette a fogadót. A fogadó megszűnése után annak épületébe a Lustig Divatáruház költözött, az egykori szállodát pedig megvette a Mezőgazdasági Ipar Rt. Nyugdíjpénztára, hogy a telken 1935-ren felépíthesse ötemeletes, modern lakóházát.