A mi Erzsébetvárosunk

Hársfa utca 21.

2016. június 13. - amier

1887/88-ban Paulheim József tervezte és építette bérház, az építtető Ohmüller Károly vendéglős volt. Hogy eredeti formájában milyen lehetett nem tudni, ugyanis 1925-ben az épület teljes homlokzat-átalakításon esett át. (A ház 1887 őszén kapott építési engedélyt, a következő évben lett kész, akkor egyemeletes toldalékot is kapott. Néhány tulajdonos- váltás után 1902 áprilisában szállt "a fővárosi sütők, cukrászok és mézeskalácsosok egye- sületére" 48 000 koronáért, majd júniusban "azok ipartestületére" – írják a kor lapjai.)

harsfa21-1.jpg

1910 körül az épület már a Budapesti fő- és székvárosi sütők, cukrászok és mézeskalácsosok ipartestületének tulajdonában volt, valószínűleg az ő megrendelésükre történt a külső és belső átalakítás. A cukrászokkal való 1910-es szakítás után a Budapesti Sütőiparosok Köre (a következő négy évtized sajtótermékeiben: Sütők Ipartestülete, Sütőkaszinó, Sütőmunkaadók Szövetsége, Budapesti Sütőipartestület, Budapest Székesfővárosi Sütők Ipartestülete, Budapesti Sütőiparosok Köre, Sütőipari Sport Club) vette át a helyüket, és maradtak is a Rákosi-kori államosításig.

A szocializmusban az Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) és az ÉM Építésügyi Dokumentációs Iroda (ÉDOK) költözött a falak közé, előbbi intézmény pedig ma is itt, a rendszerváltás után irodaházzá vált épületben működik, a számukra felesleges tereket azonban kiadják.

(A pontosításért és a kiegészítésekért köszönet Vincze Miklósnak.)

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr108806214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.12.27. 13:31:37

A ház 1887 őszén kapott építési engedélyt, így biztosan csak a következő évben lett kész, sőt, akkor azonnal egyemeletes toldalékot is kapott.

Néhány tulajdonosváltás után 1902. áprilisában szállt "a főv. sütők, cukrászok és mézeskalácsosok egyesületére" 48000 koronáért, majd júniusban "ugyanazok ipartestületére" – írják a kor lapjai.

A cukrászokkal való 1910-es szakítás után a Budapesti Sütőiparosok Köre (a következő négy évtized sajtótermékeiben: Sütők Ipartestülete, Sütőkaszinó, Sütőmunkaadók Szövetsége, Budapesti Sütőipartestület, Budapest Székesfővárosi Sütők Ipartestülete, Budapesti Sütőiparosok Köre, Sütőipari Sport Club) vette át a helyüket, és maradtak is a Rákosi-kori államosításig.

Az egy további szintet, illetve új homlokzatot adó átalakításpedig tényleg 1925-re lett kész, ezt azonban a cukrászok és mézeskalácsosok már nem finanszírozhatták a tizenöt évvel korábbi szakítás miatt...

A szocializmusban az Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) és az ÉM Építésügyi Dokumentációs Iroda (ÉDOK) költözött a falak közé, előbbi intézmény pedig ugye ma is itt, a rendszerváltás után irodaházzá vált épületben működik, a számukra felesleges tereket azonban kiadják.
süti beállítások módosítása