1848-ban Hild József tervezte L-alaprajzú, kétemeletes historizáló homlokzatú – eredeti kialakítását részleteiben is őrző, a kerületben korainak számító – lakóház. Hollitscher Mór 1867-ben átalakíttatta, ekkor bővítették ki az udvar irányába Hild Károly terve szerint. 1874-ben egy újabb kétemeletes toldalékot is hozzáépíttetett házhoz, ennek terveit Stadtmüller József készítette el. Ezek az építkezések az udvar hátsó, a mai Wesselényi utca 12. szám alatti telekrészt érintették.

Egyes források szerint a XX. század elején az akkori tulajdonos, a Klein és Fiai Finompipereszappan és Illatszergyár Rt. részére kisebb átalakításokat végeztek az épületen. 1929-ben Lőwy Alfréd és Emil vásárolja meg az ingatlant, akik szikvízgyárat üzemeltettek benne, az épület egy része egészen a II. világháborúig megőrizte ipari funkcióját is, az udvarra az 1950-es évekig ipari vágány futott be.

Öttengelyes főhomlokzatának falfelületén vízszintes hangsúlyú rusztikázás, egyszerű nyíláskeretekkel. Földszinti középtengelyből nyíló háromszakaszos, szegmensíves dongaboltozatú kapualj és eredeti kapu. Kapualjból balra nyíló lépcsőház, háromkarú, egyenes, vörösmészkő lépcső, öntöttvas korláttal.

***

Lipszky János 1810-es térképén a telken L-alakú épület látható, de a maitól eltérő formában. 1842-ben a telek tulajdonosa, Domián Ignác olajütő műhelyet építtet Hild Józseffel. 1845-ben Anton Kraszer Diescher József építésszel egyemeletes épületet emeltet. A kapualj kialakítása, a kapualjtól jobbra eső csehsüvegboltozatos helyiségek, valamint az utcai szárny udvari homlokzatának földszinti részén látható pinceablak talán ennek a legkorábbi építési szakasznak az emlékei. 1848-ban Domián Ignác számára Hild József tervez második emeletet a már fennálló épületre, valamint egy színt is építettek. Ez az 1848-ban felépült lakóház a ma álló épület utcai szárnyának és oldalszárnya függő- folyosós részének felelhet meg.