Gondolatok a Szenes Hanna parkról – Sokat járok arrafele. Már-már lassan el is felejtem, mennyivel barátságosabb, nyitottabb, kellemesebb hely volt ez valamikor. Mesélték, hogy volt idő, amikor a karácsonyi ünnepek alkalmával a környék lakói összefogva, közösen díszítettek fenyőfát a téren. Barátságosabbá, hangulatosabbá téve ezzel a parkot. Szeret- tem én is leülni itt, de mostanában sajnos már nagyon ritkán teszem.

A közvetlen tér mellett lakókat valószínűleg zavarták az esti hangoskodók, ezért néhány évvel ezelőtt magas kovácsoltvas kerítéssel lett körbevéve a park, eltakarva ezzel az itt található Gondolatok kövét, az Emlék-kutat, egy zárt szűkös teret hozva így létre. (Talál- tam néhány régi képet, ahol még látható milyen is volt régebben a park és a környék.)

Gondolatok köve – Egy 2008 novemberében elfogadott képviselői javaslat szerint a köztérre kikerülő mészkőtömb csiszolt felületére írják a térnek/utcának nevet adó személytől származó vagy egy róla megfogalmazott idézetet, és a személy nevét, születési és halálozási dátuma. A kezdeményezés célja, hogy az alkotás a téresztétikai élményen túl az idézett gondolattal hozza közelebb a névadó személyt, nyújtson több ismeretet az arra járóknak. Az első Gondolatok kövét 2009 decemberében épp itt, a Szenes Hanna parkban adták át.

Sok minden megtörténik itt:

• előfordul, hogy kutyák szaladgálnak a parkban, mert a gazdáik szívesen viszik be (titokban) egy kicsit a zöldbe kedvencüket,
• vagy éppen fürdésre használják a szökőkutat, amit onnan lehet tudni, hogy hatalmas hab keletkezik a vízfelszínen, óriási fürdőkáddá változtatva az emlékművet.

Van egy nagy eperfa is a téren – erről többször láttam embereket csemegézni. Öreg néni- kék szoktak üldögélni a parkban és igyekeznek fenntartani a rendet: „Kedves Hölgyem! Legyen kedves becsukni a kaput!” – szólnak, és én szót fogadok. Vagy „Nem szabad ide kutyust behozni!” – mondják.

De a galambok is szívesen fürdőznek az itt található emlékkútban. Előfordul az is, hogy a szökőkút eldugul és túlcsordul, akkor a környéken lakók vagy épp a téren pihenők tiszto- gatják a szűrőjét, szedik ki a beszorult faleveleket, szemetet. Gyakran hallani: „Figyeljünk a környezetünkre és igyekezzünk tenni is érte!” – és hát jó tudni, hogy vannak, akik ezt meg is teszik.

A tér közvetlen környezete – Jósika utca, Rózsa utca és Rottenbiller utca területe – időnként filmforgatás helyszínévé is válik. Tavaly és most augusztusban is forgattak itt. Kíváncsi lennék melyik és milyen filmek helyszínének adhattak otthont ezek az utcák.

(Több kép, nagyobb méretben itt nézhető meg.)

Szóval ez egy csendes, nyugodt, kellemes környék, de úgy gondolom ahhoz, hogy még barátságosabb és még élhetőbb legyen azért tenni kell. Jó lenne egy kicsit átgondolni, újragondolni a teendőket – és a mostaninál is szebb, szellősebb, lakosságbarátabb pihe- nőhellyé varázsolni Erzsébetváros ezen kicsi szegletét.

E.

***

A Jósika utca és a Rózsa utca által határolt kis tér, mely a Jósika utca háromszög alakú kiteresedése a Rózsa utcánál. A kör alakú burkolt részt Mikus Sándor 1966-ban készült emlékkútja (a bronz szobor 2 méteres) díszíti, körülötte padok és akácfák állnak. Egy idézettel ellátott kő állít emléket Szenes Hannának. A park névadója a magyar születésű Szenes Hanna költőnő, aki a II. világháború idején az angol hadsereg tisztjeként ejtőer- nyővel ugrott le, hogy szervezze a zsidó ellenállást. Elfogták és kivégezték.