Két fontos utca – a Kertész és a Wesselényi utca (Wesselényi u. 42.) – sarkán álló bérház 1885-ben (még a Wesselényi utca szabályozása előtt) épült Messner és Arnold kivitelezésé- ben, Luczenbacher Pál örököseinek kívánságára. Az eklektikus épület sarokház jellegét az oldalhomlokzatok találkozását kiemelő sarokrizalit is hangsúlyozza.
A ház azonban 2008-ban nem elsősorban emiatt, hanem kultúrtörténeti okokból lett műemlék. Itt élt és dolgozott ugyanis az épület loggiás udvarán 1919-től egészen haláláig Scheiber Hugó* festőművész (1873–1950). A bejárat mellett tábla őrzi az emlékét.
*Apja a bécsi Práter díszlettervezője volt, és 1890-ben ő is díszlettervezőként kezdte. Korai képei a német expresszionizmus hatását mutatják, a húszas évektől az art deco felé fordult, majd kapcsolatba került a legmodernebb irányzatok egyikével, az olasz futurizmussal és a futuristák vezetőjével, Marinettivel is. Scheiberre itthon sokáig nem figyeltek fel, két művirágkészítő húgával nagy szegénységben élt. Csak 1921-ben, bécsi kiállítása után fedezték fel, de továbbra is elsősorban külföldön aratott sikert. 1924-től Berlinben a Der Sturm állította ki, de kiállított Londonban, New Yorkban is, majd 1933-ban Marinetti meghívására Rómában. 1940 és 1945 között főleg zsidó tárgyú képeket festett és a gettóban élte túl a vészkorszakot. 1950-ben hunyt el ugyanolyan szegényen, amilyen kezdő éveiben volt. (Forrás: Irodalmi Rádió)