1840 körül épült, eredetileg kisméretű földszintes ház. 1868-ban építették körbe az udvart Lohr Antal tervei alapján, a homlokzat valószínűleg ekkor nyerte el mai formáját. 1886 és 1891 között a Wagner és Schön építésziroda tervei alapján már csak a részbeni emeletrá- építés készült a hátsó, udvari szárnyon.

A fővárosi közgyűlés 2009. február 26-i ülésén a képviselők erről a házáról is szavaztak, mert a Nagydiófa Egyesület kérte a fővárost, hogy helyezze helyi védelem alá ezt az épületet. Az üresen álló ház akkoriban egy ingatlanbefektető tulajdonában volt. A cég, a Grandio Residence Kft. 2007 decemberében kapott elvi építési engedélyt, majd egy hónap múlva beadta a bontási engedélykérelmet. A bontási engedélyt azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közreműködésére felfüggesztették.

Ezt követően 2012 nyarán – négy év után – pert nyertek a Nagydiófa utcai civilek, azaz, az utca felé földszintes ház helyére nem épülhetett 7 vagy 8 emeletes lakóház. Akkor azonban még a jövő titka volt, hogy a ház hosszútávú sorsa miként alakul. Most már tudjuk: romkocsma nyílt benne (az épület egyébként a kocsma mellett party hostelként is működik). Vagyis az új építésű társasház projekt vesztett a belső udvaron zöldellő ecetfákkal szemben. Tartok tőle azonban, hogy a környék lakóinak igénye így sem lett maradéktalanul teljesítve, mert a hőn áhított nyugalmuknak lőttek.