A három utcára néző – Erzsébet körút - Dob utca 62. - Kürt utca 1/3. – hatalmas, 3 emeletes neobarokk bérházat 1898/99-ben Baumgarten Károly ügyvéd megbízásából Quittner Zsigmond tervezte, Schubert Ármin és Hikisch Lajos építőmesterek kivitelezték és későbbi tulajdonosa, Berger Leó nevezte el Jókai Udvarnak.

A kétudvaros épületben szokatlanul nagy lakások voltak, eredetileg szintenként három. Kívül magas, karcsú saroktorony, hármas oromzati kiemelés, belül különleges lépcsőház látható. A ház Dob utcai falán Jókai Mór (1825-1904) vörösmárvány emléktáblája látható, rajta balra néző bronz fejdombormű. Philipp István szobrászművész alkotása, 1922-ben került mostani helyére.

1907-ben ugyanebben az épületben nyílt meg a Földesi kávéház, amely a közeli Erzsébetvárosi Kör tiszteletére nevet változtatott, és Kör kávéházként egészen 1930-ig működött. A házon olvasható még egy másik tábla, eszerint itt alakult meg a Pedagógusok Országos Szervezete 1918-ban.

Mint közismert Jókai 1899-ben, hetvennégy esztendősen feleségül vette az alig húszesz- tendős színésznőt, Nagy (Grosz) Bellát, és ide költözött hozzájuk az akkor vadonatúj bérpalota második emeleti saroklakásába. A korabeli szomszédok szerint az idős írónak pokollá vált az élete a Grósz famíliával töltött 5 év alatt. A Vasárnapi Újság 1904-es száma erről nem, de az író haláláról, és annak kapcsán a körúti lakásról részletesen beszámolt. Jókaiék nem kicsiny lakása csaknem egy teljes emeletet foglalt el: a sarkon volt a szalon, innen a Dob utca felé nyílt az író hálószobája, abból három kisebb szoba egybenyitásával kialakított dolgozószoba, ami így 12 méter(!) hosszú lett.

A ház tervezője, Quittner Zsigmond 1857-ben született Budapesten. 1874-78. között a Müncheni Akadémián tanult, Gottfried von Neurather volt a mestere. Tanulmányait befejezve, hosszabb tanulmányutat tett Európa, Ázsia és Afrika több országában. 1880-ban telepedett le Budapesten és haláláig itt dolgozott. Számos monumentális jellegű és magánépületet tervezett Budapesten, ezek közül talán legismertebb, a szecesszió gyöngyszemeként is emlegetett épület, a Gresham palota. Bécs egyik elővárosában halt meg 1918. október 25-én.