Kétemeletes eklektikus bérház a Dohány utca és az Akácfa utca (Akácfa u. 8.) sarkán. A telken először 1840 körül épült egy földszintes lakóház, amely 1860 körül már Keller Vilmos terménykereskedő tulajdona volt. Keller 1864-ben az egyik műhelyét lakássá alakítatta át Vassél Alajos építész terve szerint. Ezt az ingatlant 1873-ban vette meg Paczona József cipész- és csizmadiamester, hogy még ebben az évben Feszty Adolf terve alapján két emeletet ráépíttessen.

Szintén ebben az évben szerzett a házban tulajdonjogot az építész és lánya, Feszty Margit is, akik ekkor és 1901-ben jelentősen átalakíttatták házuk belső elosztását Schwendtner Mihály építőmesterrel. A bérházat 1887-ben vásárolta meg Nacher Lipót szatócs és felesége Singer Henrietta. Tőlük 1926-ban vette meg az épület tulajdonjogát Haulik Józsefné.

Az épület földszintjén 1883-ban nyitotta meg kávézóját Mauthammer József, amelyet 1895-től Schmier Izrael József, 1890-től Recher Károly, 1900-tól pedig Deutsch Pál vezetett. A kávézó 1901-ben bővítette profilját, és vendéglő lett. A vendéglő 1952-es államosítását követően a helyiséget a Budapesti Textil-, Bőr- és Szőrmeipari Tröszt férfi- és nőiszabó, cipész részlege kezdte el használni, akiket 1980-ban váltott a Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályha-építő és Gázszerelő Vállalat.