A Hársfa utcáig áthúzódó (Hársfa u. 54.) telket 1887-ben vásárolta meg Freund Vilmos és felesége, Basch Irma. Freund 1887. április 29-én kérvényezte saját tervei szerint két négyemeletes ház építését, majd 1887-től kezdve néhány év alatt felépült az egész, körúti homlokzat, azaz mindkét tömb. Ez, a Royal Szálló balján álló impozáns bérház 1887/89-ben épült, a kivitelező Holub József volt.

Udvara alatt működött a pesti belváros egyik legnevezetesebb fürdője, amely a kereszt- ségben a Körúti nevet kapta 1889-ben. Fényűzőbb volt, mint bármelyik másik, fénykora a századelő volt. Egy 1909-ben készült leírás tanúsága szerint akkor a szénsavas és sós fürdők mellett fedett hullámuszoda, valamint kádfürdő is működött az épületben, akár- csak egy vízgyógyintézet, amely "teljesen modernül" volt felszerelve "keverőzuhany készülékkel, 6 káddal és göngyölő helyiséggel".

A fürdő egészen Freund 1922-ben bekövetkezett haláláig az ő birtokában maradt. Aztán a fürdőt az örökösök eladták, 1923-tól, belső átjáró kialakításával, a szomszédos Royal Szálló használta. A háború után pár évre újra kinyitott: első és másodosztályú kádfürdője és mosodája még az államosítást is megérte. 2006 óta rendbe hozva a fürdő ismét a Royal Szálló vendégeié.

Érdemes még megjegyezni, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) 1886 és 1888 között kiadott hivatalos jelentése – nem érdemtelenül – a kiválóbb fővárosi építkezések közé sorolta a házat.