Ebben a Rottenbiller utca és a Jósika utca (Jósika u. 30.) sarkán álló – mára már igencsak romos homlokzatú – 1883 körül épült háromemeletes bérházban élt és alkotott 1917 és 1966 között Baghy Gyula, az eszperantó irodalom nemzetközileg is kimagasló alakja. Ezt a ház falán márvány emléktábla örökíti meg az íves záródású, fej-díszes kapubejárótól jobbra. Helyén korábban egy 1873-ban Kernstock Károly építette egyemeletes lakóház állt.

Baghy Gyula (1891-1967) 1911-ben kezdett az eszperantó nyelvvel foglalkozni. Az I. világháborúban szibériai fogságba esett, ahonnan hat év után hazatérve teljesen az eszperantónak szentelte idejét: baráti köröket szervezett, tanfolyamokat vezetett itthon és külföldön. Ő írta az első magyar eszperantó nyelvkönyvet, „La verda koro” (Zöld szív) címmel. 1933-ig a Literatura Mondo (Irodalmi Világ) folyóirat társfőszerkesztője. A magyarországi eszperantó mozgalom egyik úttörője volt. Több regényt és novellát fordított eszperantóra, szép számmal vannak eszperantó nyelven írt költeményei, regényei, sokat foglalkozott az eszperantó színjátszás megteremtésének gondolatával is.