Semmi értelme, semmi hatása. De különben hogyan néznénk utána a tükörbe?

Rengeteg magyar él a velünk határos nemzetállamokban; jó részük tömbökben. Ha úgy "követelünk" (dehogy követelünk; csak a szánkat jártatjuk) nekik autonómiát és egyéb jogokat, hogy más népek ilyen igényeit leszarjuk, bizony, a mi handabandázásunkat (továbbra is) ki fogják röhögni.

Humán front a Duna-parton 2019. november 7. - Emberi jogi szervezetek szolidaritási demonstrációja az ártatlan civil áldozatokért és tiltakozás a török elnök látogatása ellen az Amnesty International Magyarország szervezésében.

Szinte várom, hogy mikor egyezünk meg Rosszputyinnal arról, hogy (jelképesen) beszállunk a leendő biztonsági zónában járőröző török–orosz erőkbe. Nem nagyon, csak annyira, hogy "nemzetközi rendfenntartó (antiterrorista) alakulatoknak" hívhassák őket.

Úgy áruljuk el a határon túli magyarokat, hogy ők észre sem veszik: nem magyarnak kellenek, hanem szavazónak.

Fügedi Ubul

***

10 tény a kurdokról (mult-kor.hu)

1. Bár a kurd nép a negyedik legnagyobb etnikum a Közel-Keleten, a történelem nem volt kegyes hozzájuk, mivel a mai napig nincs önálló államuk.
2. A kurd az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó népcsoport. Törzseik a Kr. u. 7. század első felében tértek át az iszlám hitre, 75 százalékuk szunnita.
3. Megközelítőleg 30-45 millió kurd lakja a Nyugat-Ázsia hegyvidéki területeit (Kurdisztánt), amely Délkelet-Törökországot, Irak északi, Szíria északkeleti és Irán északnyugati részét foglalja magába.
4. Egy helyi mondás szerint a „kurdoknak nincsenek barátaik, csak a hegyek”. A rövid bölcselet arra utal, hogy a történelem során a kurdokat számtalanszor elárulták különféle hatalmak és megmaradásukat csak a hegyeknek köszönhetik, ahová a vészterhes időkben visszavonulhattak.
5. A franciák és a britek az első világháború lezárultával az Oszmán Birodalom szétdarabolása kapcsán egy független államot ígértek a kurdoknak. Az ígéret papíron maradt, mivel a török nacionalistáknak 1923-ban sikerült életre hívniuk a bukott birodalom romjain a független Törökországot.
6. A kurdok az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt éltek több mint 600 éven át. Jelenleg a legnagyobb számban a mai Törökország területén élnek, ahol az össznépesség 18-25 százalékát alkotják. Létszámukat 14-19 millióra teszik. A kurd függetlenségi törekvések az 1920-as évektől kezdve fenyegetik a török állam integritását.
7. A világtörténelem legsúlyosabb, civil lakosság ellen intézett vegyi támadását Irakban hajtották végre 1988-ban. Az Irak északkeleti részén fekvő Halabdzsa városa ellen irányuló offenzívában az iraki erők megtorlásul mustár és ideg gázt vetettek be, amelynek következtében a becslések szerint 5 ezer kurd civil vesztette életét.
8. Az 1978-ban Törökországban megalapított Kurd Munkáspárt 1984-től 2012-ig fegyveres harcot vívott a török erőkkel az egyenjogúság és a függetlenség elérése érdekében. A konfliktusban több mint 40 ezer, legnagyobbrészt kurd nemzetiségű ember vesztette életét.
9. A forradalmi szocializmus és a függetlenség mellett a Kurd Munkáspárt a nemek egyenlőségét is a zászlajára tűzte. A női egyenjogúságot a kurdok komolyan veszik és a gyakorlatban is alkalmazzák: a szíriai polgárháborúban nagyjából 20 ezer kurd nő harcolt (harcol) az Iszlám Állam ellen.
10. A kurdok jelenleg csak Irakban rendelkeznek széleskörű autonómiával. Az iraki diktátor, Szaddám Huszein bukása után az új, 2005-ben létrehozott alkotmány szövetségi államként definiálta Irakot. A Kurdisztáni Autonóm Régió saját parlamenttel, kormánnyal és hadsereggel rendelkezik.