Utolsó kommentek:

MissAmerica 2019.11.25. 22:18:12

Épült jóval később: 1891/92-ben Ribatsek József bérkocsitulajdonos számára...

Bejegyzés: Péterfy Sándor utca 45.

Nandor Bokor 2019.11.04. 22:15:01

Néhány hónapja bukkantam egy fényképre, amelyen Dimitrij Sosztakovics (számomra a XX. század legnagyobb zeneszerzője) látható ez előtt a zeneműbolt előtt:

www.facebook.com/DschShostakovichJournal/photos/rpp.325339864237820/2109599382478517/?type=3&theater

A fotó 1961-ben készült.

Bejegyzés: Erzsébet körút 52.

Dalmady Éva 2019.10.28. 18:07:14

Ez a ház 1944. - ben csillagos házzá lett nyilvánítva.
Első gyermekkori "élményeim" mélyen belém vésődtek.
A házmester névsorolvasást tartott, majd az ide költöztetett - sárga csilaggal megjelölt nők és gyerekek, és idősek, lementek sorakozóra az udvarra.
Anyám, nővéremmel együtt bedugott minket, az előszoba 3 ajtós szekrény két oldalsó részébe, azzal a figyelmeztetéssel, hogy egy hangot se adhatunk és ne mocorogjunk, Ő meg a középső magasabb részébe bújt el.
Fél órával később a ház kiürült.
Nem tudom hova vitték őket, mert Anyám kiosont velünk, és elmentünk 3 utcával távolabbi rokonokhoz. Nem emlékszem arra, hogy oda visszatértünk volna.
Pont abban a lakásban tartózkodtunk, amelynek ablak-keretei vörös szineivel rontja meg a ház egységes homlokzatát.

Bejegyzés: Nefelejcs utca 38.

amier 2019.08.07. 22:05:33

Köszönettel vettük.

Bejegyzés: Hernád utca 9.

MissAmerica 2019.08.07. 22:02:29

Találgatások helyett: a Hernád utca 9 - egy korábbi földszíntes ház részleges lebontása után (csak mert ennek az udvari oldalszárnya raktárnak még egy ideig megmaradt) - 1942-ben épült. Rosinger Dávid és neje megbízásából, akik Grósz Sándor építőmesterrel terveztették meg a bérházukat.
Mindez a Tervtárból...

Bejegyzés: Hernád utca 9.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.07.21. 13:28:08

Spitz J. Imre helyett Spitz János Ferenc volt az építtető.

Testvére (?), Izidor Imre 1904-ben vette meg az előd ház felét, úgyhogy a fenti posztotokban emlegetett "Spitz J. Imre" valahogyan a két név összefolyásából keletkezhetett.

Az építés éve tényleg 1905-1906, egy 1906. április 13-i, Fővárosi Közlönyben megjelent bizottmányi és tanácsi előterjesztésben ugyanis azt írják: az építése "befejezéséhez közelg."

Mellinger részvételét sajnos semmi sem erősíti meg, a tervtár egészen más rajzokat őriz, szóval ez a feltételezés egy ideig még biztosan a levegőben lóg majd. :(

(Az átadás évében jelent meg egyébként ezen a címen Roth Nándor és Szántó vas és rézbutorgyára is, amit az Uj Időkben közzétett hirdetéseikben a tulajdonosok nemes egyszerűséggel csak "Magyar Réz- és Vasbutor-gyár" néven emlegetnek, alapítási évként pedig 1895-öt adnak meg.)

Bejegyzés: Peterdy utca 4.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.07.19. 16:48:29

@Vincze Miklós [grofjardanhazy]:

És tovább:

"Pedig mint nőbarát, nagyon szeretett szórakozni. Tőle való ez az örök érvényű bölcs mondás: – Higyjétek el, minden nő egyforma. Egyik ilyen, a másik olyan. El kellett volna utaznia valami vidéki kirándulásra szép asszonyokkal. Igy mondott le: – Mennék, de az elsőbb az én kényelmem. Nem megyek ezeken a hupás utakon. Általában a legtöbb nevezetes mondása az ikerszavakkal függött össze. Egy ebédre hivott vendégét felszólította, hogy „máskor is jöjjön el hébe”. Egy estélyről azt mesélte, hogy „régen volt ilyen dinom Pesten”. Pletykára azt mondta, hogy „ezt a sok lárit nem kell komolyan venni”. És az úgynevezett nyelvtani trópusokban sem tudott sehogysem eligazodni. A Fészek nagy báljáról így nyilatkozott: – Biztos siker. Itt lesz mindenki, aki négykézláb ember Pesten. Mikor valaki tréfából azzal vádolta, hogy kártya közben szándékosan csinált renonszot, szigorúan tiltakozott: – Nana, a gyanusítást árnyékban sem tűröm! A volt angol király és Simpsonné pesti látogatásakor arról folyt a beszélgetés, hogy túlfigyelmes detektívek kissé terhére vannak az előkelő vendégpárnak. Ő hevesen kikelt. – Nagyon helytelen. Az ilyen vendéggel úgy kellene bánni, mint a tojás hímjével. Egy új vállalat alakulásakor, mikor optimisták vérmesen nyilatkoztak a várható haszonról, ő ezt mondta: – Én azt hiszem, ennek az üzletnek sem tejfeles a feneke. Volt a Fészekben egy pincér, aki nagyon vontatottan, de túlhangosan beszélt. Ő arra akarta inteni a pincért, hogy ne beszéljen olyan nehézkesen, hanem frissebben, másrészről ne beszéljen olyan ordítva, hanem lassabban. Szigorúan így szólt tehát: – Maga beszéljen lassan és gyorsan! A klub közönségét valami lovagias ügy tartotta izgalomban. Két úr összeszólalkozott, a vita hevében túlkemény szavakat használtak. Bruki így rótta meg a két ellenfelet: – Á, barátom, ezek nem ismerik a hordképesség annak, amit mondanak. Boldogult Beöthy Lászlót egy időben üldözte a kártya-balszerencse. Akkor is vesztett, ha a Bruki pártnere volt. Bruki udvariasan sajnálkozott. – Hogy veled nyerjem, Lacikám, csak egyszer szeretnék azt az élvezetben részt lenni.

Ezzel a megemlékezéssel búcsúzom a furcsa Brukitól. Felületesen úgy látszik, mintha kicsúfolnám. Pedig nem. Élnek itt az országban olyanok is, akiknek eszök ágában sincs magyarul beszélni. Bruki nem tudott ugyan tökéletesen magyarul, de ezt a nyelvet használta. Mert magyarul akart beszélni. Ez a szándék már elég ahhoz, hogy magyar földben pihenjen.

Legyen neki könnyű a föld. Vagy mint ő mondotta: Isten nyugtázza."

A teljes jókedvű könyv itt: mek.niif.hu/13900/13997/pdf/13997.pdf

Bejegyzés: Jósika utca 2.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.07.19. 16:47:49

Harsányi Zsolt író egy közepesen rövidet írt az építtetőről annak halála után, az 1939-ben megjelent Jókedvű könyv részeként:

"Vannak az országnak halottai. Vannak Budapestnek. De vannak halottai csak Pestnek. Ilyen volt Bruki, teljes nevén Bruchsteiner Rezső, aki a minap távozott el az élők világából. Vele Pest prizmájának szinképéből tünt el egy árnyalat. Ez a furcsa és egyéni szin nincs többé. A főváros gazdasági életében, amelyhez nem értek, bizonyára jelent valamilyen veszteséget az ő halála, hiszen gyáros volt és tekintélyes közgazdasági egyéniség. De távozását nem ez teszi gyászfátyolos eseménnyé.

Bruki, ahogy klubtársai becézték, tipust jelentett: azt a pesti embert, aki az új század első évtizedeiben a fajok, társadalmi osztályok és nyelvek keveredésében még nem érett egészen késszé. Bruki semmiféle nyelvet nem beszélt. Tudott magyarul, németül és valami más nyelveken is, de teljesen egyet se tudott. Nem volt egyedül. A különös magyar élet más társadalmi osztályokban is termelt hozzá hasonlót. Valóságos legendaköre van annak, hogy az öreg Wenckheim Dénes gróf társalgási nyelve a magyarság milyen bukfenceit vetette. Hasonló mondakör kapcsolódik a más kasztból való Weiss Manfréd emlékéhez. Bruki nem volt sem mágnás, sem iparkirály; a pesti társadalom középtáján képviselte a még nem teljesen kész magyarosodás mulatságos nyelvi eseteit. Feljegyzem ezeket, mint olyan krónikás, aki idegenkedik a napi politikától, de érdeklik a társadalom apró és jellemző megnyilatkozásai.

Száz év múlva Bruki aligha lesz jelentős emléke a magyar gyáripar fejlődésének. De kétségtelen, hogy érdekes példája lesz annak: hogyan kezdte törni a magyar nyelvet egy társadalmi réteg, amelyet a magyarosodását befejező Pest magába igyekezett olvasztani. Bruki ápolt külsejü, igen csinosnak mondható, borotvált szőke úr volt. Imádta a művészeket és ez a tulajdonsága a Fészek egyik oszlopává tette. Gazda volt a Fészekben és igen büszkén vállalt valami felelősséget a klub játékszobájában is. Egy operaházi énekes játék közben kifogásolta, hogy a kártya nem elég tiszta. Vesztett ez a tenorista és idegesen kifogásolta, hogy a lapok szurtosak. Bruki odament, megtapintotta a lapokat és hivatalos tekintéllyel akarta kijelenteni, hogy nem igaz, a kártyalapok nem ragadnak egymáshoz. – Tapad sem! – mondotta szigorúan. Igy kezelte a magyar nyelvet. Valaki, mikor ő kibicelt, hátraszólt hozzá, azt kérdezte, vajjon bemondja-e a négy pikket. Ő egyforma esélyt látott a megnyerésre és elvesztésre. Ezt az igekötők ilyen alkalmazásával fejezte ki: – Meg lehet veszteni, el lehet nyerni. A Tátrában találkozik vele egy barátja. Meglepve ismer rá. – Hát te itt telelsz! Mióta vagy itt? – Óta tegnap. – És meddig maradsz? – Holnap megyek, itt a legkis élvezésem sincs. Azt akarta természetesen közölni, hogy nincs a legcsekélyebb szórakozása sem.

Bejegyzés: Jósika utca 2.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.07.19. 16:33:54

Valószínűsítem mindemellett, hogy Tigermann nem csak az építtető – és ezáltal az első tulajdonos – volt, de a kivitelező is, hiszen akkor már jó tíz éve saját építési vállalata volt, amivel számos fővárosi épület kivitelezésében, illetve bővítésében vett részt.

Miért bízta volna tehát a munkát egy külső cégre, ha azt házon belül is meg tudta oldani?

Bejegyzés: Murányi utca 38.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.07.19. 16:18:33

@Virgin Mojito: Mentzel egyébként a korabeli lapokban Mentzl.

Bejegyzés: Dob utca 70.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.07.19. 16:15:39

Az 1892-es évszám stimmel, az építész viszont sajnos nincs meg a Pesti Hírlap vonatkozó számának (ápr. 28.) új építési engedélyek kiadásáról beszámoló minirovatában.

Bejegyzés: Dob utca 70.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.07.19. 16:10:55

Dérynek igaza van:

Tigermann Sándor 1905. májusának közepén kapott építési engedélyt a háromemeletes bérházra, alig néhány nappal azután, hogy megvásárolta a telket a frissen megözvegyült Deutsch Józsefnétől 40919 korona és 20 fillérért.

A háznak 1906. májusára legkésőbb el kellett készülnie, a hónap utolsó napjaiban ugyanis a földszinti 1. számú lakásban valaki nagyon sürgősen meg akart szabadulni egy kitűnő állapotú jégszekrénytől, meg egy fehérnemű-üzletbe való kirakatállványtól – derül ki a Pesti Hírlapból.

Bejegyzés: Murányi utca 38.

ZBR 2019.07.17. 09:20:36

Nem tudom, hogy kik a lányok a képen, de a két fakabáttal együtt a kompozíció számomra lenyűgöző alkotás. Egyszerűen nem tudom levenni róla a szememet! Van benne kontraszt, fény, vidámság, lepusztultság, szomorúság, slendriánul, félvállról vett kötelességtudat... És úgy még vagy száz dolog :)

Bejegyzés: 923. Szabad elgondolkodni

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.07.05. 15:14:48

@Vincze Miklós [grofjardanhazy]: Természetesen "nyitott meg", csak a ház előtt állva, az okostelefon képernyőjét nézve képtelen voltam értelmes mondatokat írni. :)

Bejegyzés: Dózsa György út 46.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2019.07.05. 13:14:22

Az épületet az első tervek szerint 1985-ben kellett volna átadni, de a munkák csúsztak, úgyhogy előbb 1986 végét szabták meg, majd 1987-et, amikor már tényleg beköltöztek az első lakók.

1994-ben (átadás dec. 15.) tetőtérbeépítést kapott, megszületett a legfelső szinti ideiglenes gondozóház, és ekkor faragták át az első emeletet is, ahol megnyitott meg a Nyitott Műterem.

Bejegyzés: Dózsa György út 46.

A.anyta 2019.05.20. 16:32:00

A ház tervezője Böhm Henrik és Hegedűs Ármin építészpáros.
Böhm Henrik( várpalota, 1867-Budapest, 1936) és Hegedűs Ármin (Szécsény 1869- Budapest, 1945) műépítészek közös irodája 1896-1935 között állt fenn. Az I. világháború előtt a lechneri szecesszió, a német jugensdsil hatása alatt több épületet, köztük fürdőket terveztek az országban szerte.
Forrás: Bolla Zoltán - A magyar art deco építészet- 66 oldal

Bejegyzés: Kazinczy utca 16. - mikve

Tom Konyves 2019.04.22. 21:43:27

Itt laktam 1947-1957.
Akkor Mayakovsky Utca vólt a neve.Ma kitaláltam hogy 1891-ben itt nyitotta meg kapuit az Ungerleider Mór vezette Velence nevű kávéháza, ahol 1891–92 körül vetítettek először mozgóképeket.

Kőltő lett belőlem es 1978-ban Montrealban "videopoetry"-t találtam fel.

Mit lehet mondani?

-Kőnyves Tamás

Bejegyzés: Király utca 27.

Hungryhorse 2019.04.22. 07:21:44

Későn jött a mentő?
Óooooorbáaaaaan!

Bejegyzés: 895. Tehetetlen düh

amier 2019.04.18. 11:36:37

Elképzelhető - csak eddig még nem sikerült adatot előbogarászni erről...

Bejegyzés: Dob utca 70.

Virgin Mojito 2019.04.18. 10:33:29

Mivel a Bimbó út 54. szám alatti villájukat (Hoffmann Antal vendéglős és felesége, szül. Mentzel Adél Etelka) Wagner József és Schön Rezső építészpáros tervezte (1895.), elképzelhető-e, hogy a Dob utca 70-et is?

Bejegyzés: Dob utca 70.