A mi Erzsébetvárosunk

Múltidéző - Károly (Tanács) körút 7. [453.]

2024. november 10. - amier

És most megint egy régi kép, ezúttal 1979-ből  rajta a Károly (Tanács) körút és a 7. számú ház. Földszintjén az akkoriban igencsak népszerű Centrál önkiszolgáló étterem látható, de nem ez az igazán érdekes, hanem a balra mellette ekkor még álló épület: az akkori Károly körút erzsébetvárosi oldalának legimpozánsabb háza, a Czigler Győző tervezte Hadik-Barkóczy ház. (A kupolarész ekkor már nem volt meg.)

karoly_krt7.jpg

(Fotó: Középületépítő Vállalat/227217fp.)

Az 1979/80 körül lebontott eklektikus bérpalotát Czigler még 1894-ben tervezte a Hadik Endre hitbizománya számára. Az 1896-ban felépült ház, amely a Belváros irányából a Rumbach utcai zsinagógához vezető, annak megközelítését jól szolgáló, háromudvaros, 125 m-t átfogó átjáróház kiindulópontja (Rumbach S. utca 10. a másik végpont) volt.

hadik2_1.jpg

Czigler még 1894-ben tervezte a Hadik Endre hitbizománya számára 1896-ban épített fel a Károly körúti bérházat, ahol a magánutca gondolatát elsőként próbálta megvalósítani, teres udvarokkal, zárt lépcsőházakkal és a függőfolyosók mellőzésével, az udvari homlok- zat utcaszerű kiképzésével. Elsődleges célja az épületben az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tétele volt. Terve csak részben sikerülhetett, a körúttal párhuzamos Rum- bach Sebestyén felőli végének átépítésére már nem volt lehetőség.

karoly_krt9-1.jpg

Helyére az 1980-as években épült fel a ma is ott látható hatemeletes lakó- és irodaház ami az addigi, a telek közepén áthaladó, széles, reprezentatív átjárót a telek szélére tolta és jelentéktelenné változtatta.

*

A Károly körút 7. sz. alatt valamikor 1970 körül valószínűleg Vedres György tervei alapján épült fel ez a 8 emeletes lakó- és irodaház. Falán egy emléktábla jelzi, hogy 1776-tól majd’ 200 évig ezen a helyen állt a híres-neves Hacker-ház, amelyet 1966/67 fordulóján bontottak le.

karoly_krt7-2.jpg

A telken 1775-ben vette meg egy pesti polgár, Hacker Antal József ácsmester, aki 1776-ban itt az akkori Országút 47. szám alatt építette fel egyemeletes, nagy kerttel rendelkező házát. Pár évre rá a kert végében húzták föl a táncmulatságok színhelyéül szolgáló vendéglőt, a Hacker Szálát, amely a magyar nyelvű színi előadások miatt vált híressé. 1809-ben Vida László földbirtokos ezt az épületet bérelte ki a második magyar társulatnak, hogy Buda után Pesten is felhangozhassék színpadon a magyar szó. Itt tűnt fel Déryné, és itt látott először színielőadást egy fiatal jogász, Katona József, akire olyan mély hatást gyakoroltak a látottak, hogy Békessi álnéven ő maga is beállt a társulatba.

Néhány éven át meglehetős rendszerességgel játszottak itt, míg 1837 augusztusában a Kerepesi úton megnyitotta kapuit az állandó magyar színház. A Hacker Szálát nem sokkal később lebontották, és a helyén 1860 körül a Jakabffy család emelt U-alakú, kétemeletes bérházat. Az időközben szintén kétemeletesre bővített Hacker-ház azonban még száz évig kitartott.

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr8718728168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása