Megint találtam egy képet az Egyszer volt...Budapest oldalán; rajta — a Dob és az Akácfa utca sarkán álló — a Dob utca 50. számú ház. A fotó 1966-ban készült, és az épület rajta sokkal jobb állapotúnak látszik, mint manapság. Olyan „békebeli”. És valahogy maga az utca is jóval békésebbnek, barátságosabbnak tűnik… (Balra fent az Akácfa utcai keresz- teződés és az Akácfa utca 54. sz. ház látható.)

A falak állapota — az Akácfa utca felől fényképezve — manapság így fest…

Az egyemeletes, historizáló sarokház különben szép kort megélt, még 1882-ben épült, és mindkét utca felé bejárattal rendelkezik; tervezőjéről és építőjéről nem őriz adatot a Fő- városi Levéltár. A ház méretei és formái inkább vidékiesek, az udvarán dús növényzet nő.

Ami az utcát illeti, nevét a hajdan itt állt Három Dob nevű vendéglőről kapta. 1804-ben Drei Trommel Gassenak (Három Dob utcának) nevezték. Akkoriban a mai Károly körúttól csak a Klauzál térig vezetett, de ahogy népesedett a város, az 1840-es években már a Klauzál tértől a mai Dózsa György útig terjedt, melyet egykor Ausserre Drei Trommel Gassenak, azaz Külső Három Dob utcának hívtak. 1874-ben aztán a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megszüntette a számneves utcákat, így Dob utca. (Később a Rottenbiller utca és a Dózsa György út közötti szakaszát leválasztották Damjanich utca néven.)