974. A kolontári katasztrófáról

2020. február 12. - amier

"A tényeket nem lehet leváltani. De azért csak megpróbálják.” 

Holnap, azaz csütörtökön 15 órai kezdettel a Józsefvárosi Galériában (József krt. 70.) kerül megrendezésre A kolontári katasztrófa okai c. előadás, melyen a Fügedi U. – Kalmár J. páros ismerteti, hogy mitől, hogyan  és miért történt, történhetett meg a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb ipari és környezeti balesete.

fugedi_ubul1.jpg

Emlékeztető:

Lassan 10 éve, hogy 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti zagytározójának a gátja átszakadt, a kiömlő mérgező vörösiszap pedig három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Majdnem pontosan egy éve, 2019. február 4-én pedig – második nekifutásra – ítéletet is hirdettek a vörösiszap-perben: két és fél év börtönre ítélték a Mal Zrt egykori vezetőjét. Lássuk, mit írt akkor minderről a holnapi rendezvény egyik előadója, Fügedi Ubul kutató geológus – és a vörösiszap-katasztrófa kivizsgálását végző munkacsoport* tagja – az fb-oldalán. (Megj.: A baleset okairól – miért tört el, miért szakadt át – már jóval korábban, 2011 októberében írt a Vincent-blogon.)

*Az eredményeket többhelyütt előadtuk (főleg szakmai fórumokon). Jobb szaklapban is megpróbáltuk megjelentetni, igazgatónk azonban publikálási tilalmat rendelt el azzal a szóbeli indoklással, hogy "a tények közlésével megzavarnánk a bíróság döntését". (Pedig igény, az lett volna rá...) Ennek megfelelően a bíróság, amely több részkérdésben szakértőnek jelölte ki a Földtani Intézetet (illetve jogutódját), a lényegről (az okokról és folyamatokról) sosem kérdezett minket. Szükségképpen csak az okoknak azt a csoportját ismerte meg, amit a BME-n derítettek fel: azt, hogy miért tört el a gát. Az okok és felelősök második csoportja megnevezetlen maradt.

Az előzmények fölemlegetése nélkül: a vádat 2012-ben

  • különösen nagy kárt okozó közveszélyokozás,
  • halált előidéző gondatlan közveszélyokozás,
  • gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint
  • a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelték.

Ezek közül a megismételt első fokú eljárásban a hulladékgazdálkodás rendjének megsér- tését találták bizonyítottnak. Az internetes beszámolója az alábbi pontokat sorolja fel:

  1. Hat hónapra leállították a nátrium-hidroxid semlegesítését, amitől több és lúgosabb lett a kazettában az iszapot takaró víz.
  2. A tározóban több és lúgosabb volt a víz, mint azt a környezetvédelmi hatóságnak jelentették.
  3. A 10-es tározóban lévő iszapot alapból veszélyes hulladékként kellett volna nyilvántartani, de nem így tettek.
  4. Bakonyi Zoltán elsőrendű vádlott napokkal a katasztrófa után többször is kijelentette, hogy a vörösiszap nem mérgező, nem okoz károsodást, és semmit sem mondott arról, mit kell tenni, ha iszap éri a testet, tárgyakat.
  5. A gátszakadás után megtévesztették a hatóságokat, például a cégnél érdeklődő tűzoltó ügyeletesnek azt mondták, hogy nem történt semmi, csak a kilences tározóból eresztik le az esővizet.
  6. A MAL-nak nem volt akcióterve egy esetleges katasztrófa kezelésére.
  7. A cégnek fel kellett volna ismernie, hogy a gát süllyed.

Föltételezve, hogy valamennyi felsorolt állítás igaz, tennék ezekhez néhány észrevételt:

1.a) A többlet lúg hatása mindössze annyi, hogy emiatt a gát valószínűleg hamarabb szakadt át, mint egyébként tette volna. 2010-re az ártéri rétegsor átázott, a duzzadó agyagásványok nagy többsége elbomlott. Nem tudjuk, mennyivel gyorsította meg a többlet lúg a gát eltörését: lehet, hogy néhány nappal, lehet, hogy akár egy-két hónappal is. A katasztrófa fő okához, az északnyugati sarok átszakadásához azonban egyáltalán nem járult hozzá.
1.b) Az "engedélyezett vízmennyiség" durva ellentmondásban volt az "engedélyezett vízmagassággal": a peremeken a víz mintegy 60 cm magas volt, az engedélyezett értéken belül. Az, hogy összesen több volt a víz, annak eredménye, hogy az iszaptölcsér meredekebb volt, mint azt a víz mennyiségét engedélyező határozat feltételezte.
1-2. A környezetvédelmi felügyelőség a tározó állapotát rendszeresen "ellenőrizte". Egyszer sem tűnt fel nekik, hogy abban "túl sok", illetve túl lúgos a víz. Ha feltételezzük (elvégre magyar hatóságról van szó), hogy nem volt pH-mérőjük, illetve nem tudták használni, az engedélyezettnél "lényegesen nagyobb" lúgosságot pl. vöröskáposzta vízbe dobott levelével megállapíthatták volna — a módszer közepes értelmi szinten 5 perc alatt megtanulható.
3. Az uniós jog szerint veszélyes hulladék minden olyan hulladék, amelynek a pH-ja 11,5-nél több. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy az 12 vagy 13,2 (a tározóban tudtommal mért legnagyobb érték, kb. 5 g/l NaOH). A vörösiszapot veszélyes hulladékból inertté a környezetvédelmi felügyelőség sorolta át.
4. A vörösiszap egyáltalán nem mérgező. Olyannyira nem az, hogy a világ boldogabb részein talajjavító anyagnak használják (savanyú talajok javítására nagyon jó; pechünkre nálunk ilyen kevés van). Ami károsítja az egészséget, az a lúg (a nátrium-hidroxid vizes oldata). Itt és most elnézést kérek azoktól is, akik szerint a 12–13 pH-jú oldatot lúgnak kell nevezni és azoktól is, akik szerint víznek: a szakmánként nagyon különböző gyakorlat okán a két megnevezést folyton váltogatom. De mindig arról a folyékony izéről van szó, amivel a vörösiszapot a kiporzás ellen letakarták. No, az a 13-nál is nagyobb pH-jú oldat, az oldja az embert.
5. Ez bizonyára így volt, mindenesetre a baleset okaihoz semmi köze.
6. Valszeg ez is pontosan így van — de eléggé logikus a kérdés: miért nem írta elő ezt nekik a katasztrófavédelem?
7. A cég nem ismerhette fel, hogy a gát süllyed, mert a gát nem süllyedt. Ez egy internetes mémként terjedő baromság. A gát anyagát az egyszerűség kedvéért aluminátbetonnak nevezve (és nem untatok senkit a vashelyettesítéses ettringit összegképletével) arra az általános következtetésre juthatunk, hogy kötési ideje sokkal (több mint 1 nagyságrenddel) hosszabb a szilikátbetonoktól megszokott néhány évnél. Ebben az időszakban a szilikátbetonokban a zsugorodás hat(!) típusát, folyamatát különböztetik meg: ezek általában egyszerre, illetve jelentős átfedésekkel hatnak. Az aluminátbetonokban a helyzet sokkal bonyolultabb. A gát az évtizedek alatt összemegy, tehát a gátkorona magassága úgy csökken, hogy talpa rezzenetlenül áll a helyén. A cég ezzel maradéktalanul tisztában volt: éppen a korona geodéziai felvétele alapján engedélyezte a környezetvédelmi felügyelőség a gátkorona utólagos megmagasítását a korábban engedélyezett szint fölé egy méterrel.

Ezzel el is jutunk röpke áttekintésünk végkifejletéhez:

  • még ha maradéktalanul el is fogadjuk, hogy a cég megsértette a hulladékgazdálkodás szabályait,
  • még ha el is fogadjuk, hogy ezekkel a szabálysértésekkel hozzájárult a katasztrófához (az elfogadott vádpontok között szerepel a gondatlan közveszélyokozás),

akkor is marad a többi vádpont. Ismételjük meg:

  • különösen nagy kárt okozó közveszélyokozás,
  • halált előidéző gondatlan közveszélyokozás,
  • gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás.

— és ami a bíróság ítéletéből egyáltalán nem derül ki:

Ezeket ki követte el???

*Magyarbasi rögvest a baleset után megmondta, hogy a katasztrófáért a MAL vezetői a felelősek (ezért ellenük emelt vádat az ügyészség, miközben a bűnösök szabadon futkároznak).

P.s.: A perről Dr. Sándor Zsuzsa, egykori tanácsvezető bíró írt 2016 januárjában, előtte pedig az ATV pénteki műsorában elmondta, hogy a nyomozók a politikai elvárásoknak próbáltak megfelelni, emiatt fulladhatott kudarcba a jogi eljárás. A volt bírónő végig követte az ügyet, ismerte a vádiratot és sok tárgyaláson részt vett, ennek alapján már menet közben az volt a meggyőződése, hogy a tizenöt vádlott nem bűnös.

***

A szerencsétlenség után a társadalom jelesre vizsgázott, gyűjtést indított az áldozatok- nak, az emberek ezerféle módon fejezték ki szolidaritásukat. A hatalom is tette a dolgát, kihasználva a társadalmi hangulatot iparszerű, vad lopásba kezdett. Előbb is bűnözőket kreált a MAL Zrt. tulajdonosaiból és vezetőiből, majd egy laza csuklómozdulattal meg- fosztotta őket tulajdonuktól, majd vezetőszáron sétáltatta egyiküket-másikukat, hadd lássa a nép, hogy a kormány hatékony – a végén Poci eredményt és ítéletet is hirdetett. Bizonyította, hogy éber tekintete előtt, mellyel a múltba és jövőbe is lát, a föld mélye sem akadály – azonnal ítélkezett is, mindenféle bürokraták, bírák és szakértők közbejötte nélkül, mondhatnánk, statáriálisan. (PuPu blogja 2016. január 30.)

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr7515471440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.