HTML

A mi Erzsébetvárosunk

Budapest legkisebb, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete, nevét I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről kapta 1882-ben. Területe 2,09 km², lakossága 64 767 fő.

* Utcák, házak, terek

Facebook oldalunk

Dokumentumtár

Dokumentumok - egyben
Itt egyben található meg az összes doksi, akinek van kedve - bogarásszon köztük...

Utolsó kommentek

  • A.anyta: A ház tervezője Böhm Henrik és Hegedűs Ármin építészpáros. Böhm Henrik( várpalota, 1867-Budapes... (2019.05.20. 16:32) Kazinczy utca 16. - mikve
  • Tom Konyves: Itt laktam 1947-1957. Akkor Mayakovsky Utca vólt a neve.Ma kitaláltam hogy 1891-ben itt nyitotta ... (2019.04.22. 21:43) Király utca 27.
  • Hungryhorse: Későn jött a mentő? Óooooorbáaaaaan! (2019.04.22. 07:21) 895. Tehetetlen düh
  • Utolsó 20

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)

2019.01.03. 18:00 amier

859. Két szempont van

Címkék: budapest építkezés városliget ner

Jóestét. Mi mással kezdhetnénk – első bejegyzésként – a 2019-es évet, mint a Ligettel. Meg hogy mi miért úgy történik ott, ahogy. (a Szerk.)

Hamis az a baloldalon közvélekedésnek mondható egyszerűsítés, hogy kormányfőnk bűnszövetkezetének egyetlen célja a lopás maximálása és ezzel "nemzeti burzsoázia" kialakítása. Ez a cél másodlagos; mondhatnók, menet közben jött elő. "A fiúk" (kivált- képpen maga Magyarbasi) ugyanis hatalmas küldetéstudattal indultak pusztító útjukra — abban a hitben, hogy nemcsak lerombolják a "múlt" szimbolikusnak tekintett értékeit, de olyanokat állítanak helyükbe, amelyeket a hálás utókor az ő nevükhöz kapcsoland. A cél tehát kettős, és a lopásnál lehet, hogy még fontosabb is az önfényezés.

magyarzenehaza_alapoz.jpg

A képen a Magyar Zene Házának alapozása látható

Amikor egy másodosztályú focista kerül kormányra, magától értetődik, hogy szimbolikus értékeknek a sportcsarnokokat és stadionokat tekinti — főképp azokat, amelyek frekven- tált helyeken állnak. (Bárki gondolhatja úgy, hogy egy amatőr költővel vagy falvédőhorgoló nénivel jobban jártunk volna, de ez puszta spekuláció: nekünk a másodosztályú focista jutott.) Az első intő jel a leégett Budapest Sportcsarnok földig rombolása volt ahelyett, hogy épen maradt szerkezetére újjáépítették volna. A logikus folytatás a Népstadion elbontása és egy teljesen fölösleges új felhúzása — eközben durva százmilliárdok mennek évente a kevésbé központi helyszíneken új stadionok, sportcsarnokok, uszodák építésére, illetve és főképp átépítésére. Jól láthatóan veszteségesek lesznek, de akkor is ott állnak majd és hirdetik az (át)építtetők dicsőségét.

A tempó egyre feszesebb. A kettős cél érdekében minél gyorsabban és minél több pénzt ki kell adni a közösből. Szinte mindegy, mi épül, csak minél nagyobb legyen. Átgondolni, tervezni nincs idő. Ezt a folyamatot először a vizes VB-n láttuk kiteljesedni. Már a pályá- zatra is olyan "látványtervet" adtak be, amely mögött nem volt tartalom — utólag be is ismerték, hogy kamu volt az egész. Nem véletlen hát, hogy még fél évvel a VB után is újabb és újabb milliárdokat sikerült elkölteni annak előkészítésére...

Ez az uszoda azonban elég félreeső helyen áll — még nem is láttam. Nagyot alkotni köz- ponti helyen kell. A Világörökség részévé nyilvánított területek rombolása egyenértékű lenne azok büszke státuszának elvesztésével, tehát közvetlenül mellettük. Olyan helyen, amit a világörökséget megtekinteni kívánó turisták még direkt kikerülni se bírnak. Mind- annyiuknak és mindenképpen látniuk kell a Magyarbasival Együttműködés Rendszerének a városképet a következő századokra alapvetően befolyásoló alkotásait!

Nos, ilyen hely kettő van: a Városliget és a Tabán — de a Liget sokkal nagyobb. Annak helyén sokkal több dolgot lehet csinálni. Ezért aztán a fentiek egyenes folyományaként:

  • a Liget nagy részein a növényzetet kiirtják, a helyén impozánsnak szánt épületeket emelnek;
  • nemcsak a koncepció, de az épületek "tervei" is annyira vázlatosak, hogy évente többször és alapvetően módosítani kell őket.

Az első "tervek" óta többször is változott az új épületek száma és funkciója. Eklatáns példa a Közlekedési Múzeum, amit gyorsan-gyorsan leromboltak (ez az, ami jól megy), majd rájöttek, hogy amit a helyére álmodtak (mert tervezésről beszélni itt nagyon durva túlzás lenne), az egyszerűen nem megy. Azóta nincs a városnak közlekedési múzeuma. Majd lesz — valamikor, egészen máshol. A "múzeumi negyedből" a múzeum kiköltözik. A helyén romhalmaz van; valamikor abból is lesz valami.

Mondhatnók, magától értetődő, hogy a többi épület se képes ellátni hirdetett funkcióját. Ez némelyekről (Feszty-pavilonok) megépítésük után derül ki, másokról már azelőtt (is). Beidézek ide néhány példát a teljesség igénye nélkül, és ezzel abba is hagyom.

P.s.: Nagyon logikusan arra azért vigyáznak, hogy önreklámjukhoz ne férhessen hozzá senki olyan, aki ért is hozzá: Adathelyesbítésért is kitiltás járt a Ligetprojekt facebook oldalán

Fügedi Ubul

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr9614532408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.