839. Múltidéző - A Bucsinszky

2018. november 04. - amier

Megint találtam két jó képet az Egyszer volt...Budapest oldalán; rajtuk a Wesselényi utca - Nagykörút sarkán álló, egykorvolt Bucsinszky kávéház. Az Erzsébet körút 30. szám alatt álló, 1891/92-ben épült háromemeletes, Alpár Ignác tervezte bérház földszintjén ugyanis 1932-ben nyitotta meg híres-neves kávéházát Bucsinszky Lajos (1874-1946).

bucsinszky2.jpg

bucsinszky1.jpg

Helyén korábban a Vanek, majd 1894-től az Angol kávéház működött, ez utóbbit 1930-as megszűnte után vásárolta meg 1931-ben Bucsinszky. Átépítették, modernizálták a helyi- séget és 1932. június 1-én reggel 5 órakor (!) megnyílt a képen látható és a tulajdonosáról egyszerűen csak Bucsinszkynak nevezett kávéház és étterem, a főváros akkori új szenzá- ciója és korának egyik legszínvonalasabb helye.

bucsinszky_sz2.jpg

bucsinszky_sz1.jpg

A Bucsinszky kávéház nyomtatványa ütős dizájnnal
(Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

A rikító piros falúra festett, hipermodernné változtatott, színes linóleumpadlós, ruhatári liftes és bőrfoteles kávéház hamarosan politikusok, irodalmárok és főleg a közeli Magyar Színház művészeinek találkozóhelye lett. Itt gyülekeztek a „Törzs-asztalnál”a színház művészei, Törzs Jenő, a legnagyobb magyar Peer Gynt és Sasfiók társaságában, Kabos Gyula, Harmath Imre, Hevesi Sándor és a többiek. Az írók közül előszeretettel látogatta Nagy Lajos*, Hatvany Lajos, Karinthy Frigyes, Rejtő Jenő, Szerb Antal és Bálint György.

A kávéház 1945 után még egy darabig működött, majd államosították és megszüntették. 1947-ben élelmiszerbolt nyílt a földszinti helységben, azóta – szinte évenként változva – ezernyi más üzlet. Manapság egy kozmetikai bolt van a helyén. Ha még az van. (UPDATE: Nem, nem az van. Egy kommentből derült ki, hogy egy söröző (?) nyílt a helyén, valamikor a tavalyi év végén.)

A kávéház színészekben, írókban, költőkben, tiltott szerencsejátékot űző vendégekben és nyilasokban gazdag történetét érdemes végigolvasni a Szerelmem, Budapest blogon.

*Nagy Lajos eredetileg a New-York kávéház márványasztalán dolgozott, aztán több kerüle- ti kávéház kipróbálása után végül a Bucsinszkyban kötött ki, ide tette át írói működésének székhelyét; amely elsősorban Nagy Lajos jelenléte miatt vált irodalmi kávéházzá.

BBP

UPDATE 2018.11.10. - "... mielőtt villamosra szálltam megörökítettem, ki tudja 1 év múlva mi lesz a helyén." (Fotó: Csécsi Ica, 2018.11.05.)

***

Az ötletadó és fő tervezőművész Básthy István (1896-1970) volt, aki a 30-as évekre már komoly nevet szerzett magának. … A Bucsinszky kávéház enteriőrje pedig alapvetően a korabeli minták és Bauhaus-elképzelések részbeni megtestesítője volt. A formák mellett a színek is jelképezték ezt, hiszen a művész-iskola szinte minden hitvallásában a piros-kék- sárga alapszínek jobb alkalmazásával hirdette a megújhodást, életrevalóságot, a tervezés- nek a mindennapi élethez való alkalmazkodását. Látványtervezőként Básthy valóban in- kább alkalmazta a színpadi térkihasználást, mint az építészeti alapelveket. (Szántó András: Kávéház-forradalom)

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr3214352565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

barabasJ 2018.11.04. 19:26:22

Csak szólok: Beer Point néven most épp egy sörcirkusz van a helyén. Asszem tavaly évvége óta…

amier 2018.11.04. 19:31:31

Köszönettel vettük, javítottuk...

amier 2018.11.10. 15:04:27

"... mielőtt villamosra szálltam megörökítettem, ki tudja 1 év múlva mi lesz a helyén." (Fotó: Csécsi Ica)
www.facebook.com/photo.php?fbid=10212730548356360&set=a.10203305482655608&type=3&theater