HTML

A mi Erzsébetvárosunk

Budapest legkisebb, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete, nevét I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről kapta 1882-ben. Területe 2,09 km², lakossága 64 767 fő.

* Utcák, házak, terek

Facebook oldalunk

Dokumentumtár

Dokumentumok - egyben
Itt egyben található meg az összes doksi, akinek van kedve - bogarásszon köztük...

Utolsó kommentek

  • N. Barbie: @John Nethem: Nem hinnem, hogy a hazudozasra, manipulaciora letrehozott fideszes sajtobol linkelt... (2018.09.21. 11:09) 823. Szégyen, hazaárulás
  • John Nethem: @N. Barbie: És ha már annyira belemélyedsz az évszámokba, akkor azért azt sem ártana megnézni, h... (2018.09.20. 23:49) 823. Szégyen, hazaárulás
  • John Nethem: @N. Barbie: Én többféle forrásból dolgozom. Mint ahogy megszoktam már a hetvenes években is, hog... (2018.09.20. 23:21) 823. Szégyen, hazaárulás
  • Utolsó 20

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)

2017.12.11. 18:00 amier

729. Közös európai örökség

Címkék: múzeum emlékmű zsinagóga dohány utca európai örökség

Európai Örökség címre jelölték a Dohány utcai zsinagógát. A Miniszterelnökség által kiadott közlemény szerint a zsinagógát a hozzá tartozó – a múzeumot, a levéltárat, az I. világháborúban elesett magyar zsidó katonák tiszteletére elhelyezett emlékművet, a holokauszt áldozatainak földi maradványait őrző kertet, valamint a Raoul Wallenberg Emlékparkot is magában foglaló – komplexummal együtt jelölték az elismerésre.

A Mazsihisz az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy a Dohány utcai zsinagóga a magyarországi zsidóság magyarrá válásának legfontosabb, legnagyobb szabá- sú emlékműve, “egyszerre ihleti a zsidó hagyomány, a magyar nemzeti ébredés és az eu- rópai felvilágosodás öröksége”. A jelölést – amelyhez a dokumentációt a Budapesti Zsidó Hitközség állította össze és juttatta el a magyar kormánynak.

(Az eddigi helyszínek listája, érdemes végig böngészni.)

Röviden a Zsinagógáról:

A XIX. század közepén a gyorsan gyarapodó pesti zsidóság elhatározta, hogy az addig csak bérelt helyiségekben kialakított imaszobák, zsinagógák helyett egy modern, sokakat befo- gadó templomot épít. A zsinagógát Ludwig Förster német építész (a bécsi nagyzsinagóga tervezője) elképzelései alapján 1854-ben kezdték el építeni. Az öt évvel később, 1859-ben felavatott monumentális épület korának legnagyobb zsidó imaháza lett, két karzattal, és több mint háromezer ülőhellyel. A szentélyt Feszl Frigyes tervei alapján alakították ki.

A keresztény bazilikák mintájára kialakított kéttornyú zsinagóga építésvezetője Wechsel- mann Ignác volt. Ő tervezte át 1864-ben a templom tetőszerkezetét is. A templom Wesse- lényi utcáig terjedő nyitott kertje egy nagy tömegsír, itt temették el a II. világháború alatt a gettóban meghalt több tízezer áldozatot.

A sírkert mögött – a zsinagóga, a Hősök temploma, a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének székháza által körülvett téren a '90-es években épült ki az embermentő svéd diplomata nevét viselő Raoul Wallenberg emlékkert. Az emlékművek közül elsőként az Emanuel Alapítvány emlékfáját állították fel 1990-ben. A Varga Imre szobrász készítette acél szomorúfűz 30 ezer levelére a holokausztban meg- gyilkolt egy-egy mártír nevét őrzi. Itt helyezték el az embermentők emléktábláit is. Az emlékmű előtt, a kerítéshez közel egy márványlapon a következő idézet olvasható: „Aki egy lelket megment, olybá tekintendő, mintha az egész világot mentette volna meg." A kertben felállított vörös márványoszlopokra azoknak a neveit vésték fel, akik a fenti idézet szellemében cselekedtek.

A templom főhomlokzatától balra eredetileg álló kétemeletes házat 1907-ben szerezte meg telekcsere útján a hitközség. (Ebben a házban látta meg a napvilágot Herzl Tivadar, a zsidó állam megálmodója.) Ezt az épületet 1929-ben bontották le, helyén 1931-ben avatták fel a Vágó László és Faragó Ferenc tervezte árkádsort és a Hősök Templomát, amely egyúttal az I. világháborúban elhunyt 10 ezer zsidó származású embernek állít emléket.

A négyzetes alaprajzú, kupolás épület külső díszítőelemei keleti hatást mutatnak, a fehér falakat Dávid-csillag alakban, arany betűkkel írt bibliaidézetek gazdagítják. A két oldal- falon szintén hatágú csillag mintájú ráccsal díszített, magas, íves ablak látható.

Ezek a falak között működik az 1916-ban alapított Zsidó Múzeum is, amely 1932-ben került ide a Dohány utcai zsinagógához toldott, annak stílusa szerint tervezett épületbe. A II. világháborút a gyűjtemény a Nemzeti Múzeum pincéjében vészelte át, majd 1947-ben újra megnyílt. Állandó kiállításán azóta is bemutatják a zsidóság aranybullájának, a IV. Béla által 1251-ben adományozott kiváltságlevélnek a másolatát.

***

Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet. 2017-ben 19 állam nyújtott be pályázatot a címre, ezek közül 25 helyszín jutott tovább az előválogatáson. Az elismerésre jelölt kilenc helyszínt az Európai Bizottság által felállított független szakértői testület választotta ki. Az idén jelölt kilenccel együtt harmincnyolcra emelkedhet az Európai Örökség címmel kitüntetett helyszínek száma. A bizottság 2018 februárjában ítéli oda hivatalosan a címet a helyszíneknek, a díjátadó ünnepséget 2018 márciusában Bulgáriában rendezik meg.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr9113472431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.