Az EMKE-házzal szemközt – a Rákóczi út és az Erzsébet körút (Erzsébet körút 1-3.) forgalmas kereszteződésében – 1891 és 1892 között épült fel a Pesti Hazai Első Takarékpénztár hatalmas sarokpalotája, amely a földszinten üzleteket és kávéházat, az emeleteken pedig lakásokat tartalmazott. Az épület nevét adó takarékpénztári helyiségek az épületnek csak igen kis részét foglalták el, az első emelet udvari hátsó szárnyait. Az engedélyezési terveket ugyan Klenovits és Mitterdorfer építőmesterek írták alá, ettől függetlenül az épületet Czigler Győző tervezte.

Miután egy 1891. február 12-én kelt adásvételi szerződés alapján 190.000 forintos vétel- áron a Pesti Hazai Első Takarékpénztár tulajdonába került a 704 négyszögölös ingatlan, ugyanannak az évnek augusztusában már meg is kezdődött az építkezés, és 1892. október 31-én teljesen elkészült, vagyis alig több mint egy év alatt. Az építkezés megkezdése előtt néhány hónappal 1891. június 11-én hagyta jóvá a Fővárosi Tanács az engedélyezési terveket. A tervek engedélyezése és az építkezés kezdete között bontották le az új épület helyén állt régi épületet. A homlokzatok szélesen lekerekített sarokhomlokzatban találkoznak, itt és a rizalitokon három szintet átfogó óriásoszlopok magasodnak.

A hatalmas sarokkupola a belső tértől hermetikusan elváló dísz, amelynek csak a tömegkompozíció alakításában van szerepe. Az építkezésre fordított összköltség 433.600 forint volt, ebből a kupola költsége 11.300 forint. Építésekor még állt a palota tetején az épület funkcióját jelképező öt méter magas Merkúr szobor.

Az első emeleten kapott helyet 1907-től a világhíres olasz vívómesterről elnevezett San- telli-féle vívóterem, amely később tánciskola lett, s itt volt még a Líra zongoraterem is, a másodikon pedig a Korda testvérek filmkirendeltségének nyíltak irodái. De itt – a földszinten – működött a pestiek által "éjjelnappaliként" ismert élelmiszerbolt is, ez volt az első éjjel is nyitva tartó közért az országban, sőt egész Közép-Európában. Még az ötvenes években alakították ki a korábban ott lévő, régi bankfiók helyén, ekkor veszett el a ház Rákóczi úti főbejárata. A bejárat arrébb került, az épület szélére, hogy a bolt minél nagyobb üzletteret kaphasson, így ma már az eredeti lépcsőház csak az első emelettől fölfelé van meg. Az épület homlokzatát a közelmúltban felújították.

***

Az 1890-es években, különösen az évtized második felében egyre több pénzügyi épületen tűnnek fel a barokk építészet stílusjegyei. Az épülettípus, illetve az abban működő intéz- mények számára fontos volt a figyelemfelkeltés, a látványos barokk kompozíciójú épületek pedig reklámértékűek voltak, sokkal inkább, mint az itáliai neoreneszánsz épületek. A barokkos figyelemfelkeltés első tünete a sarokkupola elterjedése volt, ami jóval az 1890-es évek előtt megjelent nemcsak a bankok és takarékpénztárak esetében, hanem egyéb középületeken is. A pénzügyi épületek körében az első érett neobarokk megoldások ezen a sarokházon, a Pesti Hazai Első takarékpénztár Erzsébetvárosi fiókintézete épületén jelentek meg.