641. Jártamban, keltemben (1)

2017. március 22. - amier

Hogy ne csak mindig panaszkodjunk. Bár bőven lenne rá okunk. 

Új sorozatot indítunk, mert levelet kaptunk megint. Korábban is volt már ilyen, és valószínűleg/remélhetőleg lesz is még. A lentebb látható képeket egy kerületben lakó és dolgozó fiatal anyuka készítette és küldte el nekünk pár sor kíséretében…

wess55a.jpg

wess55b.jpg

Reggel munkába menet és hazafelé vagy csak úgy, nagyon-nagyon sokszor sétáltam már el ez előtt a Wesselényi utcai ház előtt. Figyelmem nagy részét sajnos az köti le, hogy kerül- getem a járdára, úttestre kerülő állati (pl. kutyák) ürüléket és az emberek által szétszórt szemetet, stb…, gondolom nem kell részleteznem. Aki a belvárosban vagy pláne a „buli- negyedben” lakik, annak ezzel a problémával sajnos egyelőre még együtt kell élnie. De időnként fel kell nézni, megéri!

wess55c.jpg

wess55d.jpg

Jó volna többet tudni, és arra figyelni, hogy milyen épületek között élünk. Észrevenni azt is, ami szép Budapesten és a szűkebb környezetünkben, Erzsébetvárosban.

Még több érdekesség itt, vagy akár itt helyben, ezen blogon.

És akkor most pár szó magáról a házról:

Wesselényi utca 55. (hrsz.: 33698)

A historizáló lakóház építése Schiman János* épületfestő és mázoló mester nevéhez fűződik, aki 1885-ben vásárolta meg a 4483/30 helyrajzi számú teleket – akkoriban még a Wesselényi utca 45. cím alatt. Először csak egy kisebb földszintes házat építtetett, majd azt 1892/93-ban egy kétemeletes, belsőudvaros bérházzá alakíttatta át. Ő látta el az épületet homlokzati díszítő festéssel is.

wess55-1.jpg

A homlokzat 2007 körül még igencsak kopottas volt, a képet alig lehetett látni, de a lakók pályázaton nyert pénzek segítségével rendbe tették. Kaptak pénzt a főváros Műemléki Alapjából, de az önkormányzattól is. 2008-ban a feltáskásodott, megromlott vakolat eltávolítása és kijavítása után jött Herling Zsuzsanna restaurátor csapata, és a ház azóta eredeti szépségében a főváros egyik különös látványossága.

Olyan, mint egy díszítőfestő mester mintakönyve, szinte bemutatja, mi mindenre vállalt megbízást az egyébként nem ismert Schiman úr és műhelye. „Anno 1893” olvasható a homlokzaton, és különböző allegorikus alakok lejtenek jobbra-balra az évszámos sorminta alatt. A kariatidák olyanok, mintha gerendákat, vagy más építészeti szerkezeteket tartanának, de nem tartanak semmit, a perspektívával játszott csak a festő.

*Fura, hogy Schiman mester a homlokzatra egy n-nel írta, festette a nevét, míg a Fővárosi Levéltár irataiban – két 1898-as kivételtől eltekintve – mindenütt Schimann-ként írva, két n-nel szerepel…

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr1712362311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.