636. Megint a Káry-villáról (1)

2017. március 07. - amier

Tavaly ősszel már írtunk egy posztot a Dózsa György út 74. szám alatt álló klasszicista épületről, merthogy akkoriban kezdték el átalakítani (szétrohasztani?) a Káry-villát. Lebontották a tetejét, termeit szétverték, esett be az eső, minden szétázott. A tetőt ugyanis a bontás megkezdése óta védőtetővel nem pótolták, az ablakon benézve mindez – meg az ég is – elég jól látszott az akkoriban készült fényképeken. (A novemberi képek, nagyobb méretben az fb-oldalunkon itt „csodálhatók” meg.)

kary_villa20170304-0.JPG

Közben eltelt bő fél év, változás csak annyi, hogy fekete lapokkal paravánozták el a kerí- tést, melyen át addig elég jó be lehetett látni az építési (?) területre. Változatlan viszont, hogy azóta is tető nélkül ázik a műemlékvédelem alatt álló épület. Ilyenkor nyilvánvalóan az az elsődleges kérdés, hogy miért bontja le a tulajdonos egy renoválandó-restaurálandó épület tetejét, majd hagyja az egészet ebek harmincadjára. (Hiszen ha valóban a felújítás-megújítás a cél, ezzel csupán a saját költségeit növeli meg, méghozzá tetemesen.)

Az ügynek nem árt, ha befolyásos ismerősöd van az illetékes szerveknél, de ez sem kötelező feltétlenül. Az sem árt, ha a leghatékonyabb és leggyorsabb módszert választva lehetőleg az ősz közeledtével megbontod a tetőt, hadd ázzanak át a jól megépített, masszív falak. Esetleg néhány éven át várni kell, de az idő neked dolgozik.

kary_villa20170304-1.JPG

kary_villa20170304-2.JPG

Fotók: Nagy Béla / MNO

Az olykor Csengery-villaként* emlegetett ház jelenleg az egyiptomi tulajdonú, albertirsai bejegyzésű Zenobia Hungary Kft. birtokában van, amelynek ügyvezető igazgatója bizonyos Youssef Takla. A 2015-ben 300 millió forintos törzstőkével alapított Zenobia Hungary Kft. a tulajdonosa egy másik évek óta üresen álló műemlék épületnek is, a történelemben fontos szerepet játszó, Ray Rezső tervezte egykori József-telefonközpontnak – írja még tegnapi cikkében a Magyar Nemzet. Majd így folytatják:

A Zenobia Hungary Kft.-t lehetetlen elérni: telephelye Albertirsán, a Dános utcában található, a kis házat papíron számos más, számítógépekkel, építéssel, „ingatlanfej- lesztéssel” foglalkozó céggel osztja meg. (Bejelentett telefonszámán gépi hang közli, hogy a másik fél nem kapcsolható, mert a bejövő hívásokat letiltották, illetve a szám kizárólag internet-előfizetésként működik.) Az erzsébetvárosi önkormányzat szakértője szerint ez nem az ő asztaluk, a budapesti kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi osztálya illetékese pedig legfeljebb információmorzsákat csöpögtet érdeklődésemre. Az építési engedély, hívja fel figyelmemet a közismert tényre, öt évre szól, akkor és úgy dolgoznak, ahogy akarnak, nem állhatnak mellettük az örökség- védők mindennap. A munkálatok zajlanak, három hete voltak egyeztetni a kivitelezők. Hogy ez kívülről nem látszik, az sajnálatos, de hát először a tetőt kellett elbontani – ennyiben foglalhatnám össze röviden a hölgy tájékoztatását.

(Pethő Tibor írása eredeti helyén, teljes egészében itt olvasható.)

Ezek után izgatottan várom, hogy ez most egy szétrohasztásos akció, vagy valóban megújul a villa. Meg azt is, hogy az Óvás Egyesület mikor emeli fel egykoron oly nagyon hangos szavát ezügyben is…

Payns

*Az épületet szokták Csengery-villaként is említeni, több helyen többen azt írják, hogy a villa későbbi tulajdonosa Csengery Antal „a Magyar Föld- hitelintézet titoknoka a M. Tud. Akadémia rendes tagja és jegyzője" volt, aki nyaranta költözött ki ide a városszéli park mellé a családjával. Ez azért lássuk be, eléggé bajos lehetett, mivel Csengery egy évvel a villa építésének megkezdése előtt, 1880-ban meghalt. Csengery villája kissé arrébb állt, 1864-ben 2200 forintért vette meg az Aréna út és a későbbi Dembinszky utca sarkán fekvő, 908 négyszögöles üres telket és még ugyanabban az évben magasföldszintes házra tervet készíttetett Limburszky József építőmesterrel, a végső terveket azonban már Hild Károly szignálta. Csengery halála után örökösei megtartották a házat; azt csak négy évvel özvegye halála után, 1908-ban adták el a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének 202.000 koronáért. A házat lebontották, és helyére 1909-1910-ben felépült a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének első székháza.

***

És bár az előző, a Káry-villával foglalkozó posztunkba már feltettük az épület rövid történetét, nem árt elismételni: 1881/82-ben Káry Sámuel divatáru-kereskedő és neje (sz.: Leitner Eleonóra) megbízásából épült. Az egyemeletes, portikuszos villaépület Wellisch Alfréd műépítész első ismert munkája, többször átalakították, majd az 1920-as években Bauer Emil tervei szerint bővítették a hátsó homlokzathoz csatlakozó egyemeletes épületszárnnyal. Az előző századfordulón itt működött Réh Béla Elektromágneses Szanatóriuma és Gyógyintézete, innen költözött át a Fasor 11. szám alá. (Egy időben a Péterfy Sándor utcai kórház egyik részlege is itt működött, ami érthetően szintén nem használt az épületnek.)

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr6812319603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.