Rózsák tere - katolikus templom

2016. március 04. - amier

A városrész fejlődése Terézváros keleti részén is templom létesítését tette szükségessé az 1870-es évek végére. Először ideiglenes templom épült 1891-ben (Rózsák tere8/10.). A templom léte vezetett az új teréz-, majd erzsébetvárosi plébánia alapításához, új plébánia- templom építése vált szükségessé. 1889-ben Gerlóczi Károly alpolgármester vezetésével templomépítő bizottság alakult.

rozsak_tere.jpg

A kiírt tervpályázaton Steindl Imre terve nyert, ezt fogadta el a Fővárosi Közgyűlés 1892. június 28-án. Az ünnepélyes alapkőletételre – melyen I. Ferenc József is részt vett – 1895. október 20-án került sor, majd 1901. május 16-án a templomot felszentelték és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották.

rozsak_temp3.jpg

rozsak_temp4.jpg

A templom tornyainak magassága 76 méter, a szélessége 21 és fél méter, teljes hossza 62 méter, és közel 2600 embert képes befogadni. (A főhajó magassága a boltzáradékig 16,22 méter.) Az épület arculatának kialakításakor Steindl a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is.

rozsak_temp2.jpg

rozsak_temp5.jpg

A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom észak-nyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, a bejárók fölött domborművek, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Mária és Szent István. Falait sárga színű téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték, a terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki.

rozsak_temp6.jpg

A templom belső terét puritánság jellemzi. A hármas templomhajó boltozatát két sorban díszes fejezetű oszlopok támasztják, a neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A kereszthajókban látható aranyozott faoltárokat Holtzl Mór készítette, s a rajtuk látható bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula és Zubriczky Lóránt festette. A kereszthajó és a szentély közötti kápolnákban, a lépcsőtornyok alatt szintén egy-egy oltár található, szoboralakjaikat Mayer Ede és Köllő Miklós készítette.

rozsak_temp9.jpg

rozsak_temp7.jpg

rozsak_temp8.jpg

A főhajót a szentélytől áldoztatórács választja el. A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái). A szentélyből nyílik a két sekrestye, felettük az orató- riumok helyezkednek el, a szentély festett ablakai Róth Miksa keze munkáját dicsérik. A templom előtti téren Damkó József Szent Erzsébet szobra, a templom kertjében, a szentély mögött pedig a 2007-ben felavatott Térdeplő angyal című szobor látható.

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr308443050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.