Kertész utca 33.

2015. június 14. - amier

A saroktelek egy 1897. április 29-én kelt adásvételi szerződés aláírása után került Pola- kovits Mátyás és neje, szül. Schlesinger Hermina tulajdonába – akkoriban nem csekély – 63.000 forintos vételáron. Ezt követően ide, a Dob utca (Dob u. 56/58.) sarkára építtették fel Kőrössy Albert és Sebestyén Artúr tervei szerint Bloch és Holitscher építőmesterekkel 3 emeletes neobarokk bérházukat, mely 1898-ra el is készült. A ház Kőrössy és Sebestyén korai munkái közül való, amelynek öttengelyes középrizalitját oszlopokkal tagolták a ter- vezők, és háromszögű oromzattal, illetve összetett manzárdtető kompozícióval zárták le.

kertesz33-1.jpg

kertesz33-2.jpg

A Kertész utca felé nyílik oszlop- és fejdíszes kapubejárója, gazdagon díszített, kétszárnyú faragott kapuval. A ház földszintjén – a sarokhoz közel – működött egykoron a többek által kedvelt, és azóta százszor is visszasírt Gyuribácsi (kis)vendéglője

kertesz33-3.jpg

A ház Dob utcai frontján Pernye András 2009-ben elhelyezett emléktáblája látható (Czinder Antal szobrászművész műve). A bronz domborított arcképpel ellátott tábla felirata: E házban élt és alkotott / PERNYE ANDRÁS / 1928-1980 / Erkel díjas zenetörténész / kritikus. A Liszt Ferenc Zene- / művészeti Főiskola tanára / Születésének 80. évfordulóján / tanítványai és tisztelői * 2009 *

kertesz33-4.jpg

Pernye Andrásra az idősebbek még a televízió képernyőjéről emlékezhetnek, a Ki Mit Tud? ismétlődő versenyén rendszeresen szerepelt a zsűri tagjaként. Zenetörténészi, kritikusi, zenepedagógusi munkája ennél azonban jóval jelentősebb volt: 1959 és 1974 között zenekritikákat írt a Magyar Nemzetbe, könyvei jelentek meg Pucciniról és a dzsesszről; írásai ma is élő és elolvasható, rengeteg szakismeretet tartalmazó munkák. 1980. április 4-én önkezével vetett véget életének.

***

Kőrössy Albert Kálmán (1869-1955) építészeti tanulmányait Budapesten, a Műegyetemen kezdte, Párizsban az École des Beaux Arts-on folytatta, és Münchenben, Friedrich von Thiersch tanítványaként fejezte be. Bár sikeres építésznek számított, és a szecesszió jegyében szebbnél szebb lakóházakat, iskolaépületeket, üzleteket tervezett (elsősorban a Belvárosban, a Teréz- és az Erzsébetvárosban, de Budán is), az I. világháború, ahogy több más építész pályáját, az övét is megtörte. Legutolsó tervezése – a Dayka-villa volt a Benczúr utcában – 1913-ban készült el. Ezt követően nem tervezett többé, törvényhatósági tisztviselőként dolgozott a fővárosnál.

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr557541860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.