322. Paksi titkok 1.

2014. december 05. - amier

06.jpgA Dob utca ki tudja hanyadik foltozgatása után most kis időre térjünk át egy csöppet nagyobb léptékű témára. Például, hogy lesz-e Pakson újabb atomerőmű? Olvastam, hogy a napokban új törvénytervezetet nyújtottak be, ami gyakorlatilag minden információt titkossá tenne Paks bővítésében. Érdekel minket Paks, a napi gondjaink mellett? Mondhatjuk, hogy NEM, de akkor is bele fog mászni a mindennapjainkba, sőt a távoli jövőnkbe is.

Röviden az eddigiekről. Az év elején meglepő volt, hogy titkos előkészítés után néhány hét alatt átverték a parlamenten a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvénytervezetet. Abba nem mennék bele, hogy egyáltalán kell-e atomerőmű, mert nem értek hozzá. De sok meg- fontolandó kérdés van, amire nincs megalapozott válasz, csak kormányzati médiaszöveg.

paks1.jpg

Csökkenő energiafogyasztás mellett kell-e ekkora új kapacitás? Lehetne-e az energia megtakarításra fordított pénzzel csökkenteni az igényt? Lehetne-e más, új energiaforrás (nap, szél)? Importálhatnánk-e másoktól áramot? Jó-e a meglévő orosz energiafüggőség – olajvezeték, gázvezeték, meglévő atomerőmű üzemeltetése – további erősítése? Tudna-e más atomerőművet építeni kedvezőbb feltételekkel? Kell-e most dönteni egy bővítésről?

Ezekre a kérdésekre nincs szakmai válasz. Sem ellene, sem mellette. Nincs, sem nyilvá- nosan, sem a döntéshozó országgyűlési képviselők számára a titoktartási kötelezettségük mellett. A szerződéssel kapcsolatban egy dolgot érdemes kiemelni: az oroszok adnak hitelként 10 milliárd eurót (ez több mint 3000 milliárd forint). Ezt az első részlet felvételétől kell törleszteni. Nem lehet kilépni a szerződésből, mert akkor azonnal az egészet vissza kell fizetni. Akkor is fizetni kell, ha nincs kész határidőre (még sehol a világon nem készült el határidőre atomerőmű). Akkor is fizetni kell, ha nem fejeződik be a tervezett áron (még sehol a világon nem készült el a tervezett összegből atomerőmű).

Magyarországon a devizahitel ismert kifejezés, családok százezreinek súlyos gondja. Ki tudta előre, hogy ekkora árfolyam emelkedés lesz, ki tudta előre, hogy a család kereső tagjainak megszűnik a munkája vagy csökken a jövedelme. Itt, most, akkora hitelről van szó 30 éves törlesztésre, ami nagyobb az összes magyar család összes devizahitelénél. És nem tudunk róla semmit. Nem tudhatjuk az árfolyam majdani változásait (30 év alatt), nem ismert még a kamat sem. Bízni kellene a kormányban, de ők sehol sem lesznek évtizedek múlva. A hitel marad. (folyt. köv.)

Gergely József

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr896959735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pásztörperc 2014.12.07. 22:07:55

A feltett kérdések többségére van szakmai válasz:

Csökkenő energiafogyasztás mellett sem baj akármennyi új kapacitás, mert:
1. még így is rengeteget importálunk;
2. csökkenti földgázfüggőségünket;
3. most, hogy a németek bezárják atomerőműveiket az energia ára Európában meredeken nőni készül.

A nap-és szélerőművek:

a) drága áramot állítanak elő;
b) csak akkor, amikor éppen süt a nap / fú a szél.

Ugyanez a megújulók többségére áll, amire meg nem, az ellen vagy éppen tiltakozunk (vízierő) vagy tönkreteszik a termőtalajt (energianövények).

Az atomerőmű éppen hogy csökkenti energiafüggésünket: fűtőelemeket vásárolhatunk mástól is, csak sokkal hátrányosabb feltételekkel.

Kedvezőbb feltételekkel senki nem épít nekünk erőművet, vagy ha igen, hatalmasat bukunk a különféle erőművek párhuzamos üzemeltetésén.

A beruházást most elhatározni nem kötelező, de igen célszerű. A futamidő ugyanis igen hosszú, és közben várhatólag felfut az energia ára.

Költségvetésileg viszont ez egy úgynevezett kockázati befektetés: lehet rajta nagyot nyerni, de nagyot bukni is — és nincs elég infó a kockázat mértékének korrekt felméréséhez.