HTML

A mi Erzsébetvárosunk

Budapest legkisebb, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete, nevét I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről kapta 1882-ben. Területe 2,09 km², lakossága 64 767 fő.

* Utcák, házak, terek

Facebook oldalunk

Dokumentumtár

Dokumentumok - egyben
Itt egyben található meg az összes doksi, akinek van kedve - bogarásszon köztük...

Utolsó kommentek

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)

2013.09.21. 15:33 amier

6. Gyuribácsi-sirató

Címkék: kertész utca Gyuri Bácsi Grill

02.jpg"Sic transit gloria mundi."

Kész, vége ennyi volt, megszűnt fiatalságunk (na jó, a többiek fiatalságának) kedvenc kisvendéglője, grillje, kocsmája a Kertész és a Dob utca sarkán. Helyére - ahogy manapság szokás - nőtt egy… bocs, de most búsongani és nosztalgiázni fogok.

Valamikor 1997 tájékán – nem sokkal a nyitás után – kezdtünk el járni Gyuri Bácsi Grilljébe. Gyuri bácsi természetesen nem fiktív személy, hanem – mint ahogy igen hamar kiderült – rég letűnt korok vendéglátóinak valahogy itt felejtődött igen jeles képviselője, a kiszolgáló személyzet pótolhatatlan tagja, az intézmény sarokköve volt. Figyelemre méltó, nagynagy bölcsességgel és élettapasztalattal rendelkező, pulóveres, görbe hátú öregúr, aki majdnem mindig keresztrejtvényt fejtett a saját törzsasztalánál, melyhez később nagy megtiszteltetés volt odaülni. (És csak nagysokára érdemelte ki ezt az ember.)

gyuri_b1.jpg

Maga a vendéglő egy kockás abroszos, apró helység volt – kicsinyke galériával megtoldva – ahol a kora esti óráktól kezdve nemcsak az ifjúság fújta a füstöt, hanem egy korabeli péntek esti leltár szerint kapásból ott volt vagy két közgazda, négy-öt bölcsész, egy-két újságíró, egy színész és operaházi énekes, egy kellékes, egy alpolgármester, na és persze a Pisti, Gyuribácsi szépreményű csemetéje és segítője.

Ami viszont ennél is lényegesebb: Gyuri bácsiék konyhája gasztronómiai szempontból is igencsak értékelhető volt. Roston sütött libamáj, töltött káposzta, padlizsánkrém, cse- vapcsicsa, pleszkavica, dalmát burgonya és sopszka. És a grill! Gyuri bácsihoz hasonlóan ez sem kitaláció, hanem nagyon is valós, sokszor és alaposan kipróbált dolog.

Ennyiből azért már látható, hogy a konyha férfiasan házias volt, és soha de soha, semmit nem hagytak ki a hozzávalókból. Sokan közülünk ezen a szent helyen avatódtak be a csevapcsicsa, a pleszkavica és a sopszka betűsorok látható-szagolható-ízlelhető jelentésébe – hogy egy fiatal barátom emelkedett szavait idézzem.

DSCF8867.JPG

Kis kitérő: A csevapcsicsa és a pleszkavica nagyon közeli, szerb- macedón-bosnyák rokonok, darálthús összesütve apróra vágott hagymával; az előbbi öt kisebb henger-, az utóbbi meg egy szépségesen nagy lepény alakjában jelent meg. És Gyuribácsinál a csevapcsicsa nem kolbászformájú fasírtot jelentett, hanem masszív, nagyon-nagyon ízletes húsrudacskát! Dalmát (azaz fokhagymás) krumpli vagy sopszka saláta volt ezekhez a legjobb, az utóbbi hagymából, uborkából, paprikából, paradicsomból és feta sajtból összeállítva.

DSCF8866.JPG

És a pálinka! Na, az meg erős és ütős volt, a törzsvendégeknek már rendelni sem kellet, csak bólintani az "Egy olyat?" udvarias kérdésre. És „az olyat” a régiek a pult alól, külön üvegből kapták, rang volt, ha az öreg ehhez nyúlt a kérdés után. (Egy zenész barátom, akkoriban  harmincas évei elején-közepén járhatott, mélységesen megilletődött, amikor a sokszor sokadik látogatás után Gyuribácsi egyszercsak neki is a külön üvegből töltött…)

Aztán tíz év után, 2007 szeptemberében új tulaj érkezett (Gyuribácsiék hazaköltöztek Erdélybe), felújították az egész üzletet. Lett konyha, nyitható portál, új berendezés, de akkor még valahogy az egész hangulata a régire emlékeztet. A falon a régi fényképekből készült összeállítás szépen bekeretezve, felette a régi étlap. És ugyan Gyuribácsiból Péterbácsi lett, Pistiből meg Norbi, de megmaradt a családias légkör, a jó viszony.

DSCF8868.JPG

A felújított vendéglő tehát megőrizte a korábbi hangulatot – maradt a kockás abrosz is – de aztán mégis valahogy más lett. Nem rosszabb, nem jobb, más.

Ezt követően az évek során a kisvendéglő kétszintes, 70 főt befogadó étteremmé nőtte ki magát. Így is szerettünk ide járni, de ez már nem a korábbi, családias kiskocsma volt. Törzsvendégi előjogaink megmaradtak, mindig örömmel fogadtak minket, de...

DSCF8869.JPG

És most már ennek is vége. Gyuri bácsi vendéglője szeptember elejétől új névvel, új stílussal és ételekkel várja a vendégeket. Tartok tőle, hogy az a stílus már nem az lesz, amit mi egykor megszerettünk…

Így múlik el a világ dicsősége.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr55527432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.