HTML

A mi Erzsébetvárosunk

Budapest legkisebb, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete, nevét I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről kapta 1882-ben. Területe 2,09 km², lakossága 64 767 fő.

* Utcák, házak, terek

Facebook oldalunk

Dokumentumtár

Dokumentumok - egyben
Itt egyben található meg az összes doksi, akinek van kedve - bogarásszon köztük...

Utolsó kommentek

  • Rugovicsvalagba: Az épületről alig esik szó. Pedig megérdemelné. (2018.06.02. 20:23) Izabella utca 34.
  • ígyszeretlek: @juhasz1945: Fent van az is itten... mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/09/26/erzsebet_korut_13 (2018.05.08. 02:42) Erzsébet körút 25/27.
  • juhasz1945: Jó érzés, hogy a körút házait megismerhetjük mi, akik szintén itt lakunk az Erzsébet körúton. Remé... (2018.05.02. 20:42) Erzsébet körút 25/27.
  • Utolsó 20

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)

2018.06.22. 19:00 amier

794. Már raktározni is tilos?

Címkék: szegénység klubrádió hajléktalanság vásárcsarnok ételosztás heti betevő

Hallgatom ma reggel a Klubrádiót. Pikó András éppen arról beszél, hogy még nem létező szabályra hivatkozva dolgozik a hetedik kerületi önkormányzat.  A Heti betevő egyesület hetenként ételt szokott osztani a nagyon szegény embereknek. A Klauzál téri csarnok egyik raktárhelyiségét akarták kibérelni, hogy a nyersanyagot ott tárolják a főzésig. Elmondták azt is, hogy a készételt hajléktalanoknak és más szegény embereknek osztják.

heti_betevo1.jpg

Az illetékestől azt a választ kapták, hogy a hajléktalanság be van tiltva*, nem kaphatnak raktárhelyiséget. A hivatalos eljárás az, hogy ki kell tölteni egy kérdőívet: ki a kérelmező, melyik raktárt venné igénybe, milyen időtartamra, vállalja a házirendet, vállalja a díjak fizetését és az előírt biztosítékot. Ezután a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság dönt a bérbeadásról.

Itt azonban valaki vette magának a bátorságot, hogy a hivatalos eljárást megakadályozza, és már a kérdőív átvételét is megtagadta. Mi a különbség, hogy a sárgaborsót, lencsét, krumplit eladásig tárolják vagy kiviszik a csarnokból, megfőzik és kiosztják a sorba álló szegény, rászoruló embereknek?

Gergely József

***

Megj: "Szép, kifinomult jogi munka" - mondta Orbán a Kossuth rádióban az Alaptörvény szerdán elfogadott módosításáról és az ugyancsak aznap elfogadott Stop Soros törvényről. A gránitszilárdságú hetedik módosításában – a keresztény kultúra védelme mellett – betiltották a hajléktalanságot is. Kifinomultan. Gondolom, ez majd jól véget vet a szegénységnek meg az afféle összevissza hajléktalankodó magatartásnak, és ha nem, akkor már lehet a hajléktalan embereket, meg a rajtuk segíteni akarókat vegzálni ebben a szép, keresztény országban. (a Szerk.)

Szólj hozzá!

2018.06.19. 10:00 amier

793. Fontossági sorrend

Címkék: kórház támogatás közpénz vattamány zsolt bajkai istván péterfy s. utca

A tegnap nagy híre Vattamány Zsolt face oldaláról: "Látogatást tettünk a Péterfy Sándor utcai Kórházba, egyúttal átadtuk a Traumatológiai Intézet részére a 2.250.000 forintos támogatást, melyet az intézmény képzésre fog felhasználni. A lehetőségeinkhez mérten a jövőben is hozzájárulunk a kórház hatékonyabb működését, hogy az erzsébetvárosiak megfelelő ellátásban részesülhessenek."

ezigen_500.gif

Ez igen, le a kalappal! Csekonics báró elsápadna az irigységtől, ekkora bőkezűség láttán. Csak az vet egy csöppnyi árnyékot erre a jó és mindekiből egyetértést kiváltó hírre, hogy például emlékeim szerint a Bajkai-Fásy dalospacsirta-duó o.gy. kampánybéli, már-már legendás csülkös-bableveses bulijára ennél valahogy kicsivel (sokkal) többet szánt az önkormányzat és a derék polgármester úr, egészen pontosan 3,5 millió forintot. Vagyis Bajkai meg a bulija 1.250.000 forinttal ért többet Vattamány Zsoltéknak, mint a Péterfy Sándor utcai Kórház meg az erzsébetvárosiak megfelelő ellátása.

Lássuk be, tudni kell fontossági – akár pénzzel is mérhető – sorrendet felállítani. És ők aztán tudnak. Nagyon.

Devosa Gábor, önkormányzati képviselő

***

A fentebb emlegetett rendezvény lebonyolításáról szóló, az Erzsébetvárosi Piacüzemelte- tési Kft.-vel kötött szerződést akkor még alpolgármesterként maga Bajkai István írta alá. A megállapodás szerint a bruttó 3 millió 490 ezer forintos összegért a cég vállalja a rendezvény területének biztosítását, őrzését, takarítását, valamint a sörpadok, aggregátor beszerzését. Az Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. gondoskodott a szórólapokról és a plakátokról, valamint az egyéb felmerülő feladatok ellátásáról. Azt nem tudni, hogy a fel- lépők esetleges juttatásait miből fizették, a szerződésben ugyanis erre nem térnek ki.

Szólj hozzá!

2018.06.16. 18:01 amier

792. Származású

Címkék: történet holokauszt matrica magyar állam csillagos házak

Vidám történetek a régi, jó kis átkosból
Előzmény: Schwachta Szókratész avagy Knapp 

Ez a történet valójában egyáltalán nem vidám, de Grosz Bandinak istenadta tehetsége volt ahhoz, hogy úgy mesélje, mintha az lenne. Mert hát nagyon gyorsan megegyeztünk abban, hogy ha már egyszer magyar ember létére fogalma sincs róla, hogy hívják őt magyarul, akkor Bandi lesz, és punktum. Az jó az Andrásra is, az Endrére is, meg minden másra, ami az Andrew-ról csak eszébe juthat az embernek.

ubul1.jpg

Persze az Andrew az adekvát. Igaz, hogy ő magyarnak tartja magát, de az ebben az ország- ban vajmi keveset jelent. Sokkal többet számít, hogy mások minek tartják az embert.

Bandi szülei a királyi Románia magyar anyanyelvű állampolgáraiként a körülményekhez képest békésen éldegéltek Észak-Erdélyben egészen addig, amíg a második bécsi döntés után be nem vonultak oda a magyarok. Átvették a közigazgatást, összeírtak ezt-azt, és kiderítették, hogy a Grosz család márpedig nem magyar, hanem zsidó (számukra ez ilyen vagylagos dolog volt). Bevagonírozták a fiatalokat, és átadták őket a németeknek — csináljanak velük, amit akarnak.

Csináltak is, ahogy ez szokásuk volt. Groszék azonban mindketten túlélték a munkatábort, és visszatértek egykori otthonukba, ahol addigra már ismét a románok voltak az urak. Márpedig ők egyáltalán nem örültek annak, hogy egyesek vissza akarnak térni jogos tulajdonukba. Ők is összeírtak ezt-azt. Begyűjtötték a számukra fontos adatokat, és kiderítették, hogy ezek a Groszék voltaképpen magyarok. Márpedig ha magyarok, akkor deportálni kell őket, és ők ezt a kötelességüket nagyon komolyan vették.

Újabb kellemetlen évek jöttek, mígnem egy nagybácsi, aki már a két háború között kivándorolt Amerikába, apránként kivásárolta a család tagjait — a románok úgy árulták polgáraikat, mint a rabszolgákat volt szokás. Ezért aztán Bandi már úgy jött életében elő- ször Budapestre, mint a nagy amerikai tudós, szakterületének kiválósága. Dögivel kapta az állásajánlatokat mindenféle ásványbányász vállalatoktól, de élt benne az a meggyőződés, hogy adósa az amerikai államnak. Az tette lehetővé, hogy tanulhasson és ilyen jó fejjé ké- peztethesse magát — tehát ledolgozik közalkalmazottként néhány évtizedet, és csak utána megy át az iparba pénzt keresni (azóta persze már átment).

Nekem meg, aki végigjártam a HRM-szakot a pécsi egyetemen, az a szakmai véleményem, hogy Magyarország személyügyi gyakorlata nem volt hatékony. És ma sem az.

Fügedi Ubul

347 000 magyar, vidéki zsidó lakását kifosztották, orvosi rendelőjüket, ügyvédi irodájukat, boltjukat, műhelyüket...etc lenyúlták. Ezen szomorú és gyalázatos tényeken nehéz lehetett túltenni magukat az ebben résztvevő kortársaknak...

***

Csütörtök reggel Hollik István, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség szóvivőjének korábbi példáját követve az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség jeltelenjei egy „Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricát nyomtak a Népszínház u. 16. számú, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület irodájának helyet adó épületre, mintegy megjelölve a házat. Egy olyan házat, amellyel történt már ilyen, csak akkor nem szép piros matricával, hanem sárga csillaggal tették ugyanezt. Régen csillag, most matrica. (via Matricás házak)

Szólj hozzá!

2018.06.13. 20:00 amier

791. Létükkel zavarják

Címkék: fidesz kormány szegénység hajléktalanság bajkai istván

„Fidesz megkéri önmagát, vésse már bele az alaptákolmányba,
hogy tilos hajléktalannak lenni.”  

Bajkai Istvánnak, a közpénzzel kitömött egykori alpolgármesterünknek tegnap délután volt pofája bátorsága kiállni és sajtótájékoztatót tartani arról, hogy ő (mint beterjesztő) és a fidesz alkotmányba foglalná, tilos legyen életvitelszerűen közterületen tartózkodni, és betiltanák a hajléktalanságot. Mert Bajkai szerint manapság ebben a kutyanagy jólétben minden megadatott a hajléktalanoknak, hogy ne legyenek hajléktalanok. Mert bőven van elegendő nappali és éjjeli szállás, különben is „a közmunkaprogramban mindenki részt vehet, hogy magáról, szállásáról gondoskodni tudjon.”

hajlektalansag2018.jpg

Aha. Mert ugye a közmunkásbér 54 ezer forintjából csudajó lakhatást és egzisztenciát lehet teremteni, ahogy ezt az egyik leggazdagabb fideszes képviselő a tizenkét kilónyi ara- nya mögül nyilván pontosan tudja. Mint ahogy gondolom azt is tudja, egy albérleti szoba 50-70 ezer forintba kerül a fővá- rosban. Megjegyzem, május elsejével ismét lejárt a kilakoltatási moratórium, folynak a kilakoltatások, egyre többen kerülnek az utcára…

Eközben ez a közpénzen dajdajozó, közbeszerzésekből kib@szottul jól élő ügyvédfenomén meg úgy beszél a hajléktalanságról, mintha az egy választott állapot lenne, vagy mintha csak direkt szórakozásból válna valaki azzá, hogy őt meg a fideszes cimboráit bosszantsa.

Vajon hová tűnt Bajkai korábbi fenenagy "szociális érzékenysége", amivel Teréz anyába oltott Róbert bácsiként osztogatta a rászorulóknak az ingyen tejet, tojást, sonkát meg min- dent, ami csak a keze ügyébe került?!

Pfejj!

dr. Kispál Tibor, önkormányzati képviselő

P.s.: Bajkai egy régi fideszes slágertémát porolt le, ez összefügghet azzal, hogy júliusban önkormányzati választásokat tartanak Józsefvárosban, ahol az ellenzék egységesen a füg- getlen Győri Pétert támogatja. Győri a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány vezetője, a Fidesz médiája és a „közmédia” pedig hetek óta azt mantrázza, hogy hajlétalantanyává züllesztené a VIII. kerületet. (via 444.hu)

***

A kormány 2011-ben már megpróbálta betiltani a hajléktalanságot, akkor a szabálysértési törvényt módosították, ami szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakha- tásra való használatát. Ezt az Alkotmánybíróság 2012-ben megsemmisítette és alkotmány ellenesnek nyilvánította. Ezután a Fővárosi Önkormányzat hozott egy olyan rendeletet, ami kimondta, hogy „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenes- nek minősül" – ezt a Kúria semmisítette meg 2014-ben. (Index)

Szólj hozzá!

2018.06.10. 20:00 amier

790. Hazudnak rendületlenül

Címkék: kampány önkormányzat közpénz fásy vattamány zsolt bajkai istván

Aztakurva rovatunkból 3. 

Szép estét mindenkinek. Vasárnap van, így aztán csak egészen röviden, ejtsünk még pár keresetlen szót a Moldován László által előkurkászott Klauzál téri, három és fél millás, áprilisi csülkös-bableveses Fásy-buliról. Amit az önkormányzat fizetett, és ahol a Fidesz ogy. képviselő-jelöltje, Bajkai István volt a főműsor. És amely – ennek ellenére – még véletlenül sem volt kampányrendezvény – a polgármester szerint. Mert az egy ingyenes program volt, amin bárki részt vehetett, így aztán teljesen egyértelmű, hogy a kerület nem Bajkai István magánrendezvényét támogatta. A polgi frappáns érvelése szerint.

vatta_fasy2_1.jpg

Tessék szépen gyönyörködni ebben a négy évvel ezelőtti szintén nemkampányos, ámde közpénzes plakátban, hiszen a zene szeretete minket is összetart...

Nos:

Azt ugyan nem értem, hogy mitől nem kampányrendezvény valami, ha az ingyenes, és mindenki részt vehet rajta. Arra viszont határozottan emlékszem, hogy Vattamány Zsolt négy éve már eljátszotta ugyanezt – igaz, bableves nélkül és nem a Klauzál, hanem az Almássy téren –, akkor is ugyanígy letagadta a saját kampányrendezvényét Fásyékkal, mint most a Bajkaiét. És a magyarázat is ugyanilyen sz@r volt.

Az meg már tényleg csak hab a tortán, hogy a napokban megjelent képviselői vagyon- nyilatkozata alapján*, a közpénzen dajdajozó möszjő Bajkainak bőven lett volna miből kifizetni a Fásy-family rendezvényét, de nem fizette. Az önkormányzat csengette ki a daloskedvű jelölt helyett a 3 és fél millió forintot, közpénzből.

Négy éve is így történt, meg most is. És most is hazudnak, rendületlenül. (Remélhetőleg már nem sokáig...)

További szép estét mindenkinek!

Payns

*A Parlament honlapján nyilvánosságra hozott képviselői vagyonnyilatkozat szerint az egyéni körzetet ugyan elbukó, de listáról a parlamentbe jutott Bajkai ügyvédként tavaly 72,65 millió forint bevételhez jutott; egy budapesti családi és egy V. kerületi társasházi lakás résztulajdonosa, ezen kívül van több erdője, földje is. Számláján 68,5 millió forint van és 96 millió egyéb pénzkövetelést tüntetett fel, nemesfémben 12 milliója van.

Szólj hozzá!

2018.06.07. 20:00 amier

789. Jártamban, keltemben (6)

Címkék: blaha corvin műemlékvédelem józsefváros felújítási tervek

Corvin, "ruha" nélkül

A Blaha ugyan a szomszéd kerület része, de a mi terünk is. És miénk az ott álló Corvin is, amely most elég furán néz ki, innen tőlünk is, még a kerületből fényképezve. Gondolom az áruházat így még nem látta az emberek nagy többsége. Az történt ugyanis, hogy még tavaly éősszel a józsefvárosi képviselőtestület arról döntött, hogy a Corvin Áruház Blaha Lujza tér felőli borítást lebontatja*. A munkálatok május végén elkezdődtek, jelenleg itt tartunk.

corvin2018.jpg

Corvin "ruha" nélkül. Rá se lehet ismerni... (Azóta leponyvázták.)

A Blaha Lujza téri egykori Kasselik-telken állt és működött 1907-től 1922-ig az Apolló Mozi és az Apolló Kabaré. Ekkor lebontották, hogy holland és német tőkével felépíthessék az addigi legnagyobb "bevásárlóközpontot" a körút és a Rákóczi út kereszteződésében a Corvin Nagyáruházat. Reis Zoltán műegyetemi tanár tervei alapján 1925-ben kezdődött meg az építkezés, és 1926. március 1-én meg is nyílt amerikai stílusú áruház.

corvin1933.jpg

A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház klasszicizáló stílusban épült meg, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egyemeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csar- nokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászok munkái díszítették.

corvin2013.jpg

Aztán a hatvanas években eltakarták az eredeti homlokzatot, az így végrehajtott rekon- strukció eredményét, az ú.n. „luxalonborítást” – amellyel tulajdonképpen becsomagolták, elrejtették a nem túl jó állapotú eredeti homlokzatot – bontják jelenleg. És ha minden jól megy, 2019 végére a Corvin Áruház visszakaphatja eredeti formáját és talán egykori rang- ját is. Mert ugye: „Nincs karácsony Corvin nélkül!”

Az alumínium épületburkolat egyébként nem csak nálunk örvend közutálatnak, hanem az Egyesült Államokban is, ahol sokkal elterjedtebb. Woody Allen Agyament Harryjében amikor leszáll a pokolba, és már túljut a sorozatgyilkosok, TV-ügyvédek, háborús bűnösök és a média szintjén, akkor legeslegalul, a legsötétebb pokolbugyorban találkozik egy öltönyös pacákkal: "Hát maga mit követett el? Feltaláltam az alumínium épületburkolatot." (Index/Urbanista)

*Eredetileg csak az alumíniumburkolat elbontásáról volt szó, de később a Józsefváros ön- kormányzata bejelentette, hogy támogatja a magántulajdonban álló, műemléki védettségű épület homlokzatának felújítását is, hogy a településkép védelme érdekében váljon újra láthatóvá az épület. Erre az állam tavaly 300 millió forintot adott Józsefvárosnak.

E.

Szólj hozzá!

2018.06.04. 19:01 amier

788. Testületi ülés után 12.

Címkék: kampány közpénz testületi ülés fásy vattamány zsolt bajkai istván

Röviden a legutóbbi, múlt heti képviselő-testületi ülés margójára, ejtsünk pár szót az ott történtekről. Moldován László csütörtökön az interpellációjában szóvá tette, hogy – mint mostanra kiderült – három és fél millió forintot költött az önkormányzat arra a választás előtt pont egy nappal, az április 7-én tartott Klauzál téri rendezvényre, amelyen a Fidesz ogy. képviselő-jelöltje, Bajkai István is fellépett. Azaz, a Zeneexpressz Fásy Ádámmal című rendezvény valójában a korábbi alpolgi kampányzáró bulija volt. Eszerint közpénzből.

bajkai_fasy.jpg

Vattamány Zsolt polgármester az interpellációra reagálva azt mondta, hogy a megítélt 3,5 millió forintot végülis nem költötték el teljesen. Majd indokolt is, parádésan: szerinte ez egy ingyenes, össznépi program volt, ezen bárki részt vehetett, így aztán egyértelmű, hogy a kerület nem Bajkai István magánrendezvényét támogatta. Szerinte.

Csakhogy:

A koncertet már napokkal korábban meghirdették, a mindenhova bedobált szórólapokon Bajkai fotója virított, háttérbe szorítva az összes fellépőt – köztük Fásy Zsülikét és Fásy Ádámot, sőt, még az ingyen osztogatott csülkös bablevest is. (Megj.: volt már ilyen pár éve bableves nélkül, csak akkor a polgi volt a „sztárfellépő” Fásynál, az is nagy siker volt…)

A kampányban egyébként a jótékonykodás helyi bajnoka és zenei géniusza mindent be- vetett, emlékezzünk csak a Bajkai saját nevével felcímkézett tojásokra, de tejet, ingyenes kutyasz@rgyűjtő zacskót is osztogatott. Ezeket állítása szerint saját pénzből vásárolta. Ennek ellenére (vagy talán épp ezért) Bajkai a választást elvesztette.

Devosa Gábor, önkormányzati képviselő

***

Az ügy pikantériája, hogy a rendezvény lebonyolításáról szóló, az Erzsébetvárosi Piacüze- meltetési Kft.-vel kötött szerződést akkor még alpolgármesterként maga Bajkai István írta alá. A megállapodás szerint a bruttó 3 millió 490 ezer forintos összegért a cég vállalja a rendezvény területének biztosítását, őrzését, takarítását, valamint a sörpadok, aggregá- tor beszerzését. Az Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. gondoskodott a szórólapokról és a plakátokról, valamint az egyéb felmerülő feladatok ellátásáról. Azt nem tudni, hogy a fellé- pők esetleges juttatásait miből fizették, a szerződésben ugyanis erre nem térnek ki külön. Bajkai István zongorásként lépett fel, az egész koncertet pedig videóra is vették az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Zenebutik nevű tévécsatornának. (via Népszava)

Szólj hozzá!

2018.06.01. 17:00 amier

787. Ezek megőrültek

Címkék: szórakozóhelyek városliget fővárosi közgyűlés zöldterület bulinegyed

 „600 fa kivágása? Ezek megőrültek.” 

Újabb és újabb teraszos vendéglátóhelyeket terveznek megnyitni a Városligetben; és ezt hívják mifelénk "parkrehabilitációnak". De kezdjük az elején: szerda délelőtt a Fővárosi Közgyűlésben pillanatok alatt megszavazták a VÉSZ (lásd.: Városligeti Építési Szabályzat) módosítását. Ez a módosítás 600 városligeti fa védettségét szünteti meg (így kivághatóak), és az eredeti tervekhez képest pluszba még három 80 négyzetméteres vendéglátó egységet engedélyez, 500 négyzetméteres terasszal.

liget_bulinegyed1.jpg

A tervmódosítás nyomán egy kis botanikus kert és egy játszótér is megszűnhet. A legfonto- sabb dokumentum a szabályozási tervlap, amelyen jól követhető az új kiskereskedelmi- és vendéglátóegységek, meg a hozzájuk tartozó közművek tervezett telepítési helye, a tervlap innen letölthető. És ez csupán a tervezett módosítások egy kicsinyke szelete. (Hab a tortán, hogy a közgyűlés úgy tárgyalta a városligeti építési szabályzat módosítását, hogy csak éjfél- kor járt le az egyeztetési határidő, így még a látszata sincs meg annak, hogy megkérdezik az embereket a témában.)

Két vendéglátó egység: (darabja max. 115 nm + 500 nm burkolt időszaki terasz) a játszótér mellett, ill a botanikus kertben(!), és egy kereskedelmi egység (80 nm) a Stefánia bejáratánál. A két vendéglátó egység "Egészség büfé", illetve "Piknik büfé" néven fut. Határozottan érdekel, mit szólnak majd a Piknikben, ha leülök a teraszon, és kicsomagolom az elemózsiámat. (via Fügedi Ubul)

Jöhetnek tehát a vendéglátóhelyek a játszótér meg a botanikus kert helyébe, és – a módo- sítás nyomán – jöhetnek a további, most már legalizált faírtások. Gratulálok a Fővárosi Közgyűlésnek a döntéshez! Szégyen!

Dr. Kispál Tibor, önkormányzati képviselő

***

Már csak az a kérdés: hogyan fogjuk megmagyarázni az utódainknak, hogy végignéztük, amint egy büdöslábú csőcselék elpusztítja, kisajátítja, leamortizálja a természeti kincse- inket, kiirtja a fáinkat, védett növényeinket? Tényleg az utolsó fának is neki kell essenek láncfűrésszel, hogy elég legyen? (via Kolozsvári Szalonna)

Szólj hozzá!

2018.05.29. 18:00 amier

786. Jogütközés

Címkék: rendőrség tüntetés jogállam módosítás gyülekezési törvény

Pár napja írta a HVG: "Mindenhol lehet tüntetni, kivéve, ahol emberek laknak" – a szomszédokra mutogat a kormány az újabb korlátozáshoz, azaz módosítani kívánják a gyülekezési törvényt. Az erről szóló módosítást a tervek szerint az alaptörvénybe is beleírnák; így például a jövőben Orbán Viktor vagy egy miniszter háza előtt nem lehet tüntetni – vagy csak megfelelő távolságra, amit majd a hatóság, a rendőrség határoz meg.

tuntetes_rendor.jpg

Tehát:
Az alkotmánybíróság kötelezte az az Országgyűlést, hogy írjon pontos szabályokat "a magánszférához való alapjog" és a gyülekezési jog ütközésére. Ha jól olvasom, ehelyett az alkotmányt módosítják valami semmitmondó általánossággal, és a tényleges döntést, szabályozást letolják a belügyminiszter alá tartozó, de teljesen átláthatatlan rendőrséghez.

Magyarország nem jogállam.

Fügedi Ubul

***

Örkény félperces, 2018-ból (via Földes Péter)
- Tüntető úr, álljon egy kicsit hátrébb! Jó, még egy kicsit, még, még… Most egy kicsit balra… Nem, ez így túl sok! Lépjen valamennyit vissza, jobbra! Ez az, nagyon jó! Most néhány centit előre. Tökéletes! Meg ne mozduljon! Ön most épp a tüntetésre kijelölt helyen áll. Tüntessen bátran, szabadon, kötöttségek nélkül!

Szólj hozzá!

2018.05.26. 18:00 amier

785. A Ligetről, már megint

Címkék: városliget civilek zöldterület baán lászló ligetvédők

„Nem Baán László az egyetlen, aki pénzért hazudni is tud.” 

Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa (tótumfaktuma), a minap hosszasan beszélt a Klubrádióban a Liget Projektről, ahol ismét minden aggódót sietve megnyugtatott, hogy minden rendben van, az állításai most, meg később is számon kérhetőek. Bardóczy Sándor tájépítész, a Ligetvédők csoport tagja azonmód élt a lehetőséggel, és tételesen cáfolta Baán kijelentéseit; szerinte most sem sikerült megindokolni, miért kell s miért lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját. De lássuk részletesen, mit írt erről Bardóczy a Facebook-oldalán, illetve a Ligetvédők oldalán

varosliget2018r-1.jpg

***

Számon kérjük Baán Lászlót
A Liget projektért felelős miniszteri biztos állításainak tételes cáfolata

Ma Baán László, a Liget projektért felelős miniszteri biztos hosszú interjút adott a Klub- rádió Reggeli Személy című műsorában Rózsa Péter műsorvezetőnek, amelyben többek közt kijelentette, hogy az állításai most is, később is számon kérhetőek. Én ezt most megkísérlem, mert nagyon sok minden hangzott el, ami nem pontos, vagy nem felel meg a valóságnak, miközben a projekt számos lépésével (zöldfelületek megújítása, oda nem való épületek elbontása, mélygarázsépítés, Felvonulási tér P+R funkcióinak megszüntetése, Kós Károly sétány forgalomcsillapítása, tó rekonstrukció, játszótér felújítások, Olof Palme ház felújítása) egyetértek. Hosszú lesz, mert a kérdéses pontok sokan vannak.

  1. “Épületek csak oda épülnek, ahol már korábban is voltak.”

Sajnos nem. Ennek a legkiugróbb példája a Néprajzi Múzeum, ahol eddig soha nem volt épület. Ez volt a park történeti főbejárata, a Rondó. Az épület megépítésével pedig örökre elvész annak a lehetősége, hogy a Rákosiék által lebetonozott Felvonulási tértől ez a Rondó visszanyerje az eredetihez közeli formáját. Továbbá van ebben a mondatban egy még rafináltabb elkenés is: minden tervezett épület kicsit, vagy sokkal nagyobb lesz a lebontott elődjénél, az összes hasznos négyzetméterben pedig két-háromszoros szorzókkal dolgozik az aláépítések és a szintráépítések miatt. Vagyis nő a beépítettség.

  1. “Az évi négymillió látogató döntő többsége intézménybe jön.”

Sajnos nem. A Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara 2014-ben végzett Baán László megbízásából erre felméréseket, és ezek egyértelműen kimutatták, hogy a látogatók több mint 60% kifejezetten a zöldfelületért látogat a Ligetbe, az intézmények együttesen sem érték el a 40%-ot a célmegjelölésben.

  1. “Itt nem arról van szó, hogy egy létező zöldfelületet elkezdünk szétszabdalni, hanem egy tradicionálisan intézményi beépítettségű közparkot megújítunk.”

Sajnos arról van szó: ha nem erről lenne szó, akkor nem kellett volna a projekt első lépéseként a Városligeti törvénnyel kivonni a területet az építésügyi törvény és a budapesti építés-szabályozás hatálya alól, hiszen ez esetben a meglévő állapot megmaradása, a rehabilitáció biztosított volt. Ám a projekt minden tekintetben túl akart terjeszkedni ezeken a szabályokon, azaz itt nem a közpark megújítása történik, hanem masszív beépítés.

  1. “Semmi más nem történik, mint a Ligetet a saját 120 éves hagyományai alapján újítjuk meg.”

A Liget hagyományai nem 120 évesek, hanem — ha hihetünk az 1836-os kataszteri térképeknek — , akkor minimum 180 évesek. A Milleniumi Kiállítás nem az eredettörténet, hanem az 120 évvel ezelőtt megtörtént első igazán nagy katasztrófa — a Városliget mint városi közpark szempontjából, amiből 1980-ra sikerült hellyel-közzel, de még akkor sem teljesen, kivakarni a parkot, és az intézményterületből újra a közparki irányba tolni.

  1. “Az állatkertben szintén átültetett fák, köszönik, élnek és virulnak. Olyan technológiával dolgozik a cég, hogy akár 100 vagy 150 éves fákat is át tud ültetni eredményesen, ezt történt a Rondónál is.”

Az állatkertben átültetett fák egy része mostanra vagy elszáradt, vagy kidőlt. Egy évvel az átültetések utáni becslések szerint már a 23%-a elpusztult az átültetett koros fáknak. Tehát az első évben. A fák lábon halnak meg, 2–3 évig képesek a törzsben, gyökérben eltárolt tartalékaikból túlélni, azaz ez a “sikertörténet” még nem zárult le. A Rondónál egy 100 év körüli tölgy már az átültetés során elpusztult, ez a tölgy bolygatás nélkül további 50 évig legalább el tudott volna élni. A szóban forgó cég egy átültetőgép gyártó cég, a látottak alapján nem sok ismerete van arról, hogy hogy milyen típusú fákat, miként lehet szakszerűen átültetni. Remek gépeket gyárt, amelyeket faiskolákban remekül lehet használni. Ezek a gépek nem arra valók, hogy 60–100 éves fákat átültessenek velük.

  1. “Alapvetően meglévő zöld helyébe nem kerül épület”.

Ha ez így lenne, egyetlen fát sem kellene átültetni.

  1. “Az épületek párkánymagassága nem lehet magasabb a 25 méteres Dózsa György úti irodaházaknál.”

A közparkokban az építési törvény szerint nem lehet magasabb épületet építeni 7,5 m-nél. Nagyon kevés, hogy a projekt megpróbál a parkon kívül, beépíthető területekhez illeszkedni párkánymagasságban, ugyanakkor nem tartja be a máshol országosan kötelező szabályokat, amelyek nem véletlenségből lettek így meghatározva.

  1. “120 éve eldőlt az a kérdés, hogy miért a Ligetbe kell építkezni.”

120 éve az dőlt el, hogy a főváros odaadja — hangsúlyozottan ideiglenesen — az államnak a Városligetet, hogy ott valósítsa meg az ezeréves fennállását fényező időszaki kiállításait. 120 éve a főváros azt kérte az államtól, hogy ezek után az ideiglenesen emelt pavilonok elbontásával az eredeti közparki állapotba állítsa vissza a területet. Ezt a kérést az állam 120 éve nem volt képes maradéktalanul teljesíteni, sőt mára odáig jutottunk, hogy egy 120 éves ideiglenes kiállítás a hivatkozási alap arra, hogy miért kell és lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját.

  1. “A Néprajzi Múzeum egy mesterséges dombot képez majd a Ligetben, amely nagyon illik a Ligetnek az angolpark jellegéhez — gondoljunk bele, a XIX. században szintén vittek be mesterséges elemeket, romokat, satöbbi, ezekbe a kertekbe”.

Minden tiszteletem Baán Lászlóé, mint kulturális menedzseré, de sokkal jobban tenné, ha sem ő, sem a Zrt. munkatársai nem próbálnának meg kerttörténeti stílusokból nyilvános előadást tartani, mert abba mindig belesülnek. A néprajzi teteje volt már az interpretálásukban barokk kert, most éppen a romantikus kertirányzat néhány évtizedig tartó szentimentális ágának folyományaként próbálnak lenyomni egy túlméretezett kortárs épületet a torkunkon. A Városligetben sosem volt tervben mondjuk a tataihoz hasonló szentimentális műromok megvalósítása, klasszikus tájképi kertként épült meg. Mert bizony megépült. 1839-re minden fontos eleme készen volt Nebbien tervei alapján.

  1. “A Néprajzi Múzeum Magyarországnak egy olyan különleges gyűjteménye, ami a Ligetben került bemutatásra először.”

A Néprajzi gyűjtemény az ezredéves kiállításkor került a Ligetbe — ideiglenesen. Előtte ez a gyűjtemény 1872-ig a Nemzeti Múzeumban, illetve a 1873-tól, Xantus János vezetésével az Iparművészeti Múzeumban kapott helyet. A 24 lakóportából álló néprajzi falut a Ligetből rögtön elbontották a milleneumi ünnepségek után. Vagyis a gyűjtemény mindössze 1–2 évet töltött a Ligetben, visszakerült az Iparművészetibe és a Nemzetibe, majd onnan 1924-ben a tisztviselőtelepi Tündérpalotába.

  1. “Ahogy látom, a faátültetések nagyján túl vagyunk.”

Én úgy látom, hogy nem, főként ha tényleg megépülne a Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria és a Magyar Innováció háza, valamint a két utóbbit felszín alatt összekötő 300 férőhelyes mélygarázs is.

  1. “A Ligetnek egyáltalán nem lesz nehéz fenntartani az állapotát, egy négyszer ekkora intenzitású parkot Amszterdamban sikerül fenntartani.”

Bátor ígéret ez abban a városban, ahol soha semmit nem vagyunk képesek fenntartani, különösen a zöldfelületeket nem. Millenáris park, Erzsébet tér. Ezek az előképeink. A Városligetet évi 300 millióból nem sikerült megfelelően fenntartani. Hogyan sikerülne ez évi 600 millióból, mikor nagyjából évi egymilliárd fenntartási igényt generál majd az intenzív használat, s legfőképpen miből? Múzeumi jegyekből?

  1. “Mi tanultunk a korábbi hibákból, ezért ha bárki rámegy a honlapunkra, ott megvan az a Fakezelési protokoll, ami darabra megmondja mi lesz az egyes fákkal.”

Ez a Faápolási protokoll írja elő többek között, hogy vegetációs időszakban se gallyazni, sem átültetni nem lehet. A Rondónál nemrég megtörtént átültetések még a Zrt. saját Faápolási protokollját sem tartották be. Ez nem éppen bizalomépítő, hitelességnövelő dolog ez, nem így kéne tanulni a hibákból, ennél sokkal jobban.

  1. “A ligetbudapest.org honlapon minden adat megtalálható”

Kivéve a projektelemek engedélyezési tervei, illetve a fakivágási tervek, amelyekből egyértelműen kiolvasható lenne a mindmáig homályban tartott — mennyi fa érintett? — kérdésre az egzakt válasz. Ezeket a Zrt. célzott közérdekű adatigénylésre sem hajlandó nyilvánossá tenni.

  1. “Új étterem már nem épülhet a Ligetben a meglévőkön és a múzeumokba integráltakon kívül”.

A VÉSZ (Városligeti Építési Szabályzat) legutolsó módosításakor az építési helyeken kívül legfeljebb 5, 80 m2 alapterületű vendéglátást szolgáló új építmény építési lehetőségét iktatták be.

  1. “A nagy tömegrendezvényeket el akarjuk kerülni”

Az idén is meg lett rendezve a május 1., óriási vurstlival, a borfesztiválok, pálinkafesztiválok, nemzeti vágta, úszó vébé, futóversenyek gyilkolták ott a gyepet, iszonyatos vadparkolásokkal az elmúlt 5 évben, amióta az az állami cég, akinek a vezetője ezt mondja, a kezelésébe vette a parkot. Hiteles ez?

Bardóczi Sándor
okl. tájépítész mérnök (a
 cikket a szerző eredetileg itt publikálta.)

Megj.: évek óta nem sikerült rájönnöm, hogy egy határtalan önbizalommal megáldott múzeumigazgató mitől is ért jobban egy közparkhoz, mint teszem azt, egy tájépítész...

dr. Kispál Tibor, önkormányzati képviselő

***

Akinek mindez nem elég, annak ajánljuk még Sipos Anna: A Liget védelmében c. írását. „A Liget projekt – melyről a lap keddi számában írt Batka Zoltán – fő célja, hogy a mostani pihenőpark funkció helyett turisztikai célponttá és pénzlehúzós vendéglátóhellyé változ- tassa át a Városligetet, és ezen az úton kiszorítsa onnan a mostani használókat, azaz a hétköznapi városlakókat. A Liget projekt másodlagos célja pedig az, hogy építsenek, mindenáron.” Amúgy az építkezések folytatódnak a Ligetben.

Szólj hozzá!