A mi Erzsébetvárosunk

774. Budapest100 - Klauzál tér

2018. április 23. - amier

Jól elszaladt az idő a választással, miközben rohamléptekkel közeledik a Budapest100 hétvégéje, térjünk is vissza gyorsan pár szó erejéig az idei programhoz. Még március elején elkezdtük sorra venni a mostani kerületi helyszíneket; a Almássy tér után nézzük röviden a következő helyszínt, a Klauzál teret. (Hosszabban úgyis ott van a Budapest100 oldalán, a szervezők honlapja szerint ezek a teret körülvevő házak szerepelnek majd a május első hétvégéjén tartandó programban.)

klauzal-ter_bp100-1.jpg

Pár szó a térről: a Klauzál tér Erzsébetváros a körúton belüli részén fekszik, ez a környék főtere. Mind a négy oldalról házak veszik körül, északnyugatról fut át a Dob utca, arra merőlegesen a Kis Diófa utca, ami a tér után Nagy Diófa utcaként folytatódik, a következő a Csányi utca, ami a tér másik oldalán Klauzál már utca, valamint a térre fut be a Rákóczi út irányából a Nyár utca. A első neve Stefans Platz volt, majd 1874-től István tér, végül 1907-ben a felvette Klauzál Gábor nevét. Majdnem a közepén – a Csarnokkal szemközt – látható egy 1848-as emlékmű*.

Váradi Antal A régi Pest emlékei című könyvében nem túl lelkesen nyilatkozik róla: "A mai Erzsébetváros közepén egy istenverte piszokfészek terült el, az István tér. Tér volt, ameny- nyiben nem volt beépítve. És erre a helyre álmodta meg Miklósy Gyula vidéki színigazgató a maga színházát, a harmadik magyar színházat, mely a fővárosban emelkedett" – írta. Miklósy Gyula mégis ide építette fel 1872-ben a színházát. S bármit gondolt vagy írt Vára- di, a színház sikert sikerre halmozott. A diadalmenet azonban csak két évig tartott, mert 1874. január 2-án tűz ütött ki az épületben, s ez véget vetett a színháznak.

Aztán azon a helyen, ahol a színház állt, 1897-re felépült Krátky János tervei alapján az István (ma Klauzál) téri vásárcsarnok (másik oldala az Akácfa utcára nyílik). Majd alig pár évvel később a Csarnok előtt már a nyitott peronos 2-es villamos járt – a BVVV (Budapest Villamos Városi Vasút) 1911-ben építtette ki belső-erzsébetvárosi vonalát a Népszínház (mai Blaha Lujza) tér és a Király utca között –, ami a Nyár utcából egy kis jobb kanyarral fordult be a Klauzál térre, nagyjából a közepébe. Majd a túloldalon a Csányi utcában foly- tatta útját a Nagymező utca irányába. Visszafele pedig a Király utcából az Akácfa-, Dob- és Klauzál utcán közlekedett, mivel a szűk erzsébetvárosi utcákon csak egyetlen egy sínpár fért el. A villamos vonal 1941-ig működött. (Sajnálatos módon a vonal forgalmát lebonyo- lító kocsik közül egy sem maradt meg...)

A második világháború idején, 1944. november 29-én kiadott rendelet értelmében egészen az 1945. január 18-ai felszabadulásig a téren és a környező utcákban volt a budapesti gettó. A borzalmas körülmények és a szörnyű kegyetlenség ezrek életét követelte; a tér azóta is az emlékezés fontos helye. Ma a teret az utcák mentén fák szegélyezik, egy körbekerített, apró "zöld sziget" Belső-Erzsébetvárosban; jelenleg a bulinegyed kellős közepén próbálja szol- gálni – több kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel – a környékbelieket.

A Klauzál tér 9. szám alatti háromemeletes lakóház földszintjén – megbújva a balszé- len – található a kerület és a tér nevezetessége, a Kádár-étkezde. A két világháború között a ház aljában egy textilüzlet működött. Ennek a boltnak a helyére költözött be anno Kádár Béla kifőzdéje, aki először csak feleségével főzött sóletet és csirkepapri- kást az ismerősöknek és barátoknak, de a hely annyira népszerű lett, hogy a környék legnevesebb konyhájának számított és számít ma is. Egy városi legenda szerint a Kádárt azért nem államosították soha, mert azt hitték, hogy az üzletvezető az akkori belügyminiszter, Kádár János rokona. Pedig nem.

„...a mindössze 35 férőhelyes kis vendéglő, amely nem csak a környék lakói számára fogalom: aki még nem járt itt, nem ismeri Budapestet. A falat híres vendégek fényképei borítják, az asztalokat pedig nejlonterítő, melyen a sótartó és a kenyérkosár mellett szódásszifon is kínálkozik. Az ételkínálat a hagyományos házi koszt keretein belül változatos, nagyon finom és nagyon olcsó. Van például sólet libacombbal, rakott káposzta, főtt marhahús meggyszósszal és más efféle csudák. Málnaszörp is kapható, mint régen a nagyinál.”
(Séták a zsidónegyedben, Vince Kiadó)

klauzal-ter_bp100-2.jpg

*A 2007-ben felavatott 1848-as emlékmű Széri Varga Géza munkája, süttői mészkő posztamensen álló, rohamra induló bronzhuszárt ábrázol. Széri Varga Géza (szül. 1951.) Borbás Tibor, Mikus Sándor és Somogyi József növendékeként végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát.

BBP

***

A Budapest100 idén a főváros tereire koncentrál. Önkénteseik az elmúlt hetekben azon igyekeztek, hogy erről a lehető legtöbb lakos értesüljön, így minél több házat be tudjanak vonni a rendezvénybe, mely a szomszédokat összehozva közösséget épít. A hivatalos meg- hívó és további információk a program honlapján elérhető.

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr5013857698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása