Pont ma egy hete zajlott le az a lakossági fórum a K11-ben, melyet az Élhető Erzsébetváros fb-csoport szervezett a Belső-Erzsébetvárosban uralkodó áldatlan állapotok miatt (romló közbiztonság, éjszakai ordítozás, mindent elborító szemét, stb.). Sokan voltak, de nem elegen, például a meghívott vendég (kerületi rendőrkapitány) és a kerület vezetése nem volt ott. A rendőrkapitányt a felettesei nem engedték, a polgármester és az országgyűlési képviselő pedig – hogy is mondjam finoman – nagy ívben nem mutatott érdeklődést.

A csoport fb-oldalán ugyan pár napja – nem sokkal a fórum után – már megosztottam, hogy szerintem mi lehetne a megoldás, ott is megnézhető, de gondolom, itt sem árt meg- ismételni. Hogy ne csak a csoportkohézió erősítésére legyen jó egy-egy ilyen fórum...

A javasolt megoldás viszonylag egyszerű, de összehangolt cselekvést igényel. Nem arra kell várni, hogy az illetékes döntéshozók mikor mennek el egy fórumra, hanem olyan helyzetet kell létrehozni, hogy a döntéshozók számára ne maradjon mozgástér. Ezt pedig egy ered- ményes helyi népszavazással lehet elérni.

A hatályos jogszabály: 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeménye- zéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szól és ennek mentén az Erzsébetvárosi Önkormányzat szabályozta a helyi népszavazás kérdéskörét a következőképpen:

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XII.17.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

VI. fejezet: Helyi népszavazás, lakossági fórum, közmeghallgatás

51. § - Módosította a 8/2016 (IV.15.) ör. Hatályos 2016. április 18-tól.

A helyi népszavazást kezdeményezhet a Budapest Főváros VII. kerületben lakcímmel és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 15%-a.

Ez kb. 6.500 aláírást jelent, tekintve, hogy megközelítőleg 42.000, a kerületben lakcímmel és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendel- kező választópolgár él. Nem egyszerű feladat. Március óta gyűjtjük az aláírásokat arra a kérdésre, hogy az itt élők visszakaphassák a pihenéshez és az egészséges környezethez való jogukat. A Nagykörúton túl is pozitívan állnak a kezdeményezéshez, tapasztalataim szerint 10-ből heten aláírják a kezdeményezést. Hogy mikor lesz meg a 6.500 aláírás, hogy elindítható legyen a helyi népszavazás nem tudom, de igyekszünk.

Bár az Alaptörvény már nem tartalmazza a pihenéshez való jogot, mint az elődje az Alkotmány, de azért számtalan helyen utalás van rá. Az Erzsébetvárosban élők pihenése nem politikai kérdés, de a civil nyomásgyakorláson keresztül kizárólag a Képviselő-testület politikusai tudják rendezni a kérdést. A csoport szabályzatában megjelenő egyik cél a VII. kerületi önkormányzat 9/2013-as rendeletének visszavonása, az egyik első siker lehet.

Szerintem kevesen tudják, hogy ez a rendelet egy korábbi rendelet meghekkelésével készült. A korábbi rendelet ugyanis a társasházak kezébe valódi jogokat adott a következők szerint. A Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselőtestüle- tének 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről a következőképpen szabályozta a kérdést.

Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendje

3. § Az üzlet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján bejelentett nyitva tartási ideje korlátozható 24 óra és 06 óra között, amennyiben azt az üzletet magában foglaló ingatlan és a szomszédos ingatlan lakói a 4. §-ban megállapított eljárási szabályok szerint kezdeményezi.

Eljárási szabályok, hatáskör

4. § (1) A bejelentett nyitva tartási rendet korlátozni társasház kezdeményezése esetén akkor lehet, ha

• a) az üzletet magában foglaló ingatlan és az üzletet magában foglaló ingatlannal szomszédos társasházak többsége, vagy
• b) az üzletet magában foglaló ingatlannal szomszédos társasházak többsége közgyűlési határozatban ilyen tartalmú döntést hoznak

Abban biztos vagyok, hogy Belső-Erzsébetvárosban ma sokkal kevesebb probléma lenne, ha a korábbi rendelet szerint lennének kiadva a működési engedélyek. A helyi népszavazás sakk-matt helyzetet teremthet ebben a kérdésben, amennyiben azt komolyan veszik azok, akik ebben érintettek és érdekeltek. Ebben a sorrendben.

Hunvald György

***

A 444.hu szintén a témában íródott cikke szerint a nemtörődömség és a tanácstalanság mellett fontos tényező még, hogy a kerület fideszes vezetése úgy véli, nem kell foglalkozni a Belső-Erzsébetváros egyre nyűgösebb lakóival, mert úgyis a kerület más részei adják az önkormányzati  többséget. Azaz, simán behúzzák a 2019-es választásokat úgy is, ha a negyed problémáival nem törődnek. Csakhogy a problémák (hostelek, hányó- és itató- turizmus, stb., stb.) már bőven átterjedtek a külső részekre is. És az ott lakók (lásd.: választók) is egyre elégedetlenebbek. Sok dolga lesz az új polgármesternek.