Miután 1882-ben lebontatta az Akácfa utca (Akácfa u. 1.) és a Rákóczi út sarkán álló, korábban Mandák Pál tulajdonában lévő emeletes házat dr. Szelényi (Stressel) Lajos orvos, Jahn József terve alapján ide háromemeletes, historizáló bérházat építtetett fel. Az épület kőfaragásait Áprily János, épületdíszítő tagozatait, groteszk ornamentikáit pedig Szandház Károly és Szabó Antal faragta ki. Miután Schwab Antal kocsmáros megvásárolta a házat, 1893-ban átépíttette, ekkor alakították ki a róla elnevezett vendéglőt is a földszinten. A terveket Jakabffy Ferenc, Szabó János és Ruppert Vilmos készítette el.

A vendéglős halálát követően örökösei Muhr György kocsmárosnak, majd 1907-tól Kaszás Lajos vendéglősnek adták ki az éttermet. Ezt az "L" alaprajzú vendéglátóhelyet 1912-ben vette át tőle Keszey Vince, aki a szemközti Nemzeti Színház művészeit látta leginkább vendégül. Az országgyűlési képviselőként (Nemzeti Egységpárt) is tevékeny vendéglős évtizedeken át 2-2 színi növendéket (például Gobbi Hildát) ingyen ebédeltetett. Keszey Vincének és vendéglőjének emlékét 2012 óta emléktábla őrzi a ház falán.

Keszey vendéglője magyaros konyhájáról volt híres, a tujadonos megkülönböztetett vendé- geinek személyesen vitte ki a velőscsontot, sok rajta felejtett hússal. Hamar ide is szoktak a szomszédos Orient Szállóból a Pósa Asztaltársaság tagjai, melynek elnöke Pósa Lajos költő volt, tagjai pedig Ambrus Zoltán, Endrődy Sándor, Gárdonyi Géza, Kassai Vidor, Rákosi Viktor és még sokan mások, összesen mintegy kétszázan. Az intézmény 1946-ig működött, a Schwab-családtól ekkor vette el az állam a ház tulajdonjogát. 1957-ben árkádosították.