A Rózsák terét a Munkás utcától elválasztó, a szegényház tulajdonából magánkézbe került hosszú telken előbb egy őrház (Gottgeb Antal, 1863), majd egy asztalosműhely (Lohr János, 1868) és két, egyemeletes lakóház (Schusbeck Pál, 1871, ill. Dörschug Antal, 1871) kapott helyet. A két ház túlélte a rendezéseket, előbb gép- aztán zongoragyárként, majd 1887-től az Egger-család alapította Első Magyar Villamosvilágítási Gyár Rt. üzemeként működött, akkoriban még Huszár utca 7. sz. alatti címen.

1889-ben megszerezték a szomszédos Munkás utca 12-16. számú házakat is, majd amikor ezek is kevésnek bizonyultak, Eggerék továbbléptek, helyüket előbb egy cipőgyár, majd 1910-től a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Részvénytársaság foglalta el, akik ide költöztették városi főraktárukat. Pontosabban a Huszár utca 7/9., a Rózsák tere 4/5., a Munkás utca 10/12. és 14. szám alatt álló épületegyüttes volt a Haggenmacher telephelye, raktára és sörözője. (Ez utóbbi volt a Hági.)

A svájci származású sörgyáros Haggenmacher Henrik 1910-ben vásárolta meg a Huszár utcai ingatlanokat és 1911-ben egyesítette azokat. Az I. világháború után a Dreher-féle gyár, az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. és a Haggenmacher-féle cég kartellbe tömörült, majd 1933-ban Dreher-Haggenmacher-Első Magyar Részvényserfőzde Rt. néven egyesült. Az egyesülést követően, 1935-ben az új vállalat egyik raktár-telephelyéül a Huszár utcai telket jelölték ki, ekkor kapott az addig különböző négy épület egységes homlokzatot, az átala- kítás Friedmann Ernő tervei alapján készült el.

A Huszár utcai szárny utcai homlokzatán és a Rózsák terére beforduló szakaszon ekkor változtatták meg az ablakokat – az egykori gyárépület ablakait ugyanis vakablakokká alakították. Az emeleti ablakközökbe ornamentális díszítés került, az utcai front falát pedig XV–XVIII. századi, mára elfeledett vendéglősök portréi díszítették, közöttük a Jankó mestert, Farkas mestert, Kopasz Pétert és János gazdát megörökítő festmények.

Az épületegyüttes a rendszerváltás után visszakerült a Dreher Sörgyárak Rt. tulajdonába, majd 2001 tavaszán ismét tulajdonost váltott: a Gyémánt Út Buddhista Közösség vette meg az addigra katasztrofális állapotba került ingatlant, akik elkezdték felújítani az omladozó külső és belső homlokzatokat. Ezt követően a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2003-ban műemlékké nyilvánította az ingatlant. A nevezetes tulajdonos emlékét napjaink- ban azonban már csak a Péterfy Sándor utcai sarkon látható Szent Flórián őrzi – ő ugyanis nem csak a tűzoltók, de a sörfőzők védőszentje is –, pajzsán a sörgyártás jelképeivel. A rég megszűnt Hági helyén pedig egy, a buddhista központtól független étterem működik.

2016 őszén elkezdték végre (megint) rendbehozni az egykori sörgyár telephelyének homlokzatait a Péterfy és Huszár utca sarkán, már nagyon ideje volt. Remélhetőleg most végre teljes egészében rendbe teszik az évek óta elhanyagoltan álló épületegyüttest, és az méltó része lesz a sétáló utcává alakított Huszár utcának és az elmúlt években felújított Rózsák terének. Meg úgy egyáltalán: a kerületnek.