1898/99-ben Lustig Dávid pálinka- és likőrgyáros és neje, Kanitz Terézia megbízásából épült, igencsak díszesre sikeredett, barokkos homlokzatú, háromemeletes lakóház. A kivitelezők Pichler és Brezina voltak, valószínűleg a ház terveit is ők készítették el.

A bejárattól jobbra a falon Gérecz Attila (1929-1956), a forradalom mártírköltőjének emléktáblája látható, kinek első sírja itt volt a Klauzál téren. A tábla szövege: "Az győzhet csak az utolsó hajrán, aki a sorsánál nagyobb.  Gérecz Attila 1929-1956. A forradalom mártír költőjének első sírja e téren állt.”  A ház földszintjén – megbújva a balszélen – található a kerület és a tér másik nevezetessége, a Kádár-étkezde. 

A Vásárcsarnoktól délre eső telek – és a rajta álló emeletes ház – 1847-ben került a jogász végzettségű Unger Henrik (1809-1877) tulajdonába, aki bérházak építésével szerzett nagy vagyont, és akinek a Múzeum körúton ma is álló átjáróházát Ybl Miklós tervezte. Az ingatlant halála után testvérének, Klárának (1798-1874) Hupf Mihály (1789-1838) városi szenátortól származó gyermekei örökölték egyenlő arányban. Ágoston (1830-1887), Mária (1831-1890), aki Ráth Károlynak (1821-1897) az egyesített Budapest első főpolgármeste- rének a felesége volt, és Adél (1835-1908), Fabriczius Károly gyógyszerész özvegye.

Hupf Mária két nap múlva eladta egyharmad örökrészét testvéreinek. Ágoston halála után annak része a lánytestvérekre szállt. Adél a sajátját 1888. november 8-án 31.500 Ft-ért eladta Lustig Dávidnak és nejének, akik fél év múlva a maradék egynegyed részt is megvásárolták Ráthnétól. Egy évtized múlva a 383 80/100 négyszögölnyi telket két részre osztották. A nagyobb 242 négyszögölön egy év leforgása alatt készült el a Lustig házaspár háromemeletes bérháza az 1880-as évektől társult Pichler József és Brezina Rezső építőmesterek munkájaként. Az épület pincéjében raktárak és fáskamrák húzódtak, a földszinten négy bolt kapott helyet, a mosókonyha pedig a padlástérbe került. Az emeleti lakások mindegyikéhez tartozott fürdőszoba.