Nem tudom, van-e valaki, aki még nem látta ezt a 24.hu-n tegnap megjelent írást, de ha van, akkor annak most feltétlenül ajánljuk! Vincze Miklós írja ott, hogy New York (és egyben az Egyesült Államok egyik) legidősebb, folyamatos használatban lévő zsinagógája, a Lexington sugárút és az 55. utca sarkán álló Central Synagogue előtt sétálva egy pillanatra a budapesti Zsidónegyedben érezhetjük magunkat, merthogy itt áll a Dohány utcai zsinagóga majdnem pontos mása. (Szerintünk eszméletlen ahogy, és ahol áll…)

A Németországból a tengerentúlra emigrált Henry Fernbach, az Egyesült Államok első prominens zsidó építésze által tervezett, mór stílusú zsinagógát két new york-i német zsidó közösség építtette 1872-ben. Jelenleg ez a világ legnagyobb zsidó temploma, amely igen- csak feltűnő hasonlóságot mutat Európa legnagyobb zsinagógájával, a Dohány utcaival.

A Dohány utcai zsinagóga, 1890 körül / Budapest Anno

Ez utóbbit szintén egy német építész, Ludwig Förster (a bécsi nagyzsinagóga tervezője) elképzelései alapján 1854-ben kezdtek el építeni. Az öt évvel később, 1859-ben felavatott épület akkor korának legnagyobb zsidó imaháza lett, két karzattal, összesen több mint háromezer ülőhellyel. A szentélyt Feszl Frigyes tervei alapján alakították ki, építésvezetője pedig Förster barátja, Wechselmann Ignác* volt. Ő tervezte át 1864-ben a templom tetőszerkezetét is.

A Central Synagoue ...

... és a Dohány utcai zsinagóga belső tere

Az elkészült épület híre valószínűleg már csak ekkor jutott el az Amerikába 1855-ben emigráló Henry Fernbachhoz, de az sem kizárt, hogy a berlini Bauakademie diákjaként már az építés kezdetekor, vagy épp a pályázatok eredményeinek kihirdetésekor eljutottak hozzá a tervek, mint követendő példák.

*Megjegyzésre méltó, hogy Wechselmann Ignác (1828-1903) 1856-ban telepedett le Pesten. Egyetlen zsidóként felvételt nyert a pesti építő céhbe, építési vállalkozóként Ybl Miklós legjelentősebb épületeit kivitelezte, így a Várkertbazárt és a Fővámházat. Nevét azonban nem ez, hanem végrendelete örökítette meg, mivel feleségével, Neuschloss Zsófiával – aki szintén építési vállalatairól ismert családból származott – úgy határozott, hogy jelentős vagyonát egy korszerű Vakok Intézete építésére hagyja, és nagy alapítványt tett az ott tanító pedagógusok támogatására is. Ő és felesége alapítványa támogatásából épült fel 1908-ra a Vakok Intézete, Lajta (Leitersdorfer) Béla tervei szerint.

***

A templom Wesselényi utcáig terjedő nyitott kertje egy nagy tömegsír, itt temették el a II. világháború alatt a gettóban meghalt több tízezer áldozatot. A héten volt különben a buda- pesti „nagy” gettó – benne a Dohány utcai zsinagóga – felszabadulásának 71. évfordulója.