Balogh Sándor megrendelésére 1885/86-ban épült – eredetileg kétemeletes – eklektikus lakóház. A kivitelező – az egy évvel későbbi emeletráépítésnél is – Wellisch Alfréd volt. Szinte bizonyos, hogy eredetileg nem ilyen dísztelen volt a homlokzat – erről árulkodik például a kapubejáró megmaradt díszítése – de hogy ki és mikor csupaszította le azt, arra nézvést semmilyen adatot nem őriz a Fővárosi Levéltár.

„… 20 éve élek ebben a házban, ez idő alatt össze lehet szedni a történeteket. Az eredeti díszes homlokzat a világháború alatti bombatalálat miatt semmisült meg, az akkori város vezetés nem tartotta fontosnak (sajnos) a ház eredeti homlokzatának restaurálását. A világháború előtt az udvaron pékség, újságos üzemelt, és porta szolgálat is volt. Az utca- frontiak tipikus egybenyíló (több)szobás lakások voltak, amiket mára feldaraboltak, az udvarra néző lakásokat munkások bérelhették. A kapualj és a fő lépcsőház padlózata márvánnyal volt burkolva (amit idővel eltávolítottak), a hátsó lépcsőház volt a cselédlép- cső, annak aljában volt a "mosoda". Az eredeti pince állítólag egy nagyobb pincerendszer- hez csatlakozott, amit mára lezártak. Ennyit tudtam hozzáfűzni.” (Szenyan Rafaell)