Újabb borongós, esős nap köszöntött ránk, így van időnk (és kedvünk) megint egyet múltidézni. Pár poszttal korábban került szóba maga a Károly körút, és annak mára eltűnt épületei, köztük a legszebb, a Czigler Győző által tervezett Hadik-Barkóczy ház. Mellette – a Károly krt. 7. szám alatt – azonban állt egy jóval szerényebb, ámde annál nevezetesebb épület, a Hacker-ház vagy (a német "Saal" után) Hacker-szála.

A telken eredetileg özv. Fischerné földszintes háza állt, ezt 1775-ben megvette egy pesti polgár, Hacker Antal József ácsmester. Hacker a régi épület lebontása után 1776-ban itt – az akkori Országút 47. szám alatt – építette fel egyemeletes, nagy kerttel övezett házát. Pár évre rá a kert végében húzták föl a táncmulatságok színhelyéül szolgáló vendéglőt, a Hacker Szálát, amely a magyar nyelvű színi előadások miatt vált igazán híressé. 1809-ben Vida László földbirtokos és mecénás ezt az épületet bérelte ki a második magyar társulat- nak, hogy így Buda után Pesten is felhangozhassék a magyar szó a színpadon. Itt tűnt fel Déryné és Kántorné, és itt látott először színielőadást egy fiatal jogász, Katona József, akire olyan mély hatást gyakoroltak a látottak, hogy Békessi álnéven ő maga is beállt a társulatba, és megírta számukra első drámáját, a Jolánthát.

A Hacker Szála mellett - a sarkon -  még áll Vademberhez címzett fogadó (1890.)

Néhány éven át meglehetős rendszerességgel játszottak itt; tán egészen addig, míg 1837 augusztusában a Kerepesi úton megnyitotta kapuit az állandó magyar színház. A Hacker Szálát nem sokkal később lebontották, és a helyén 1860 körül a Jakabffy család emelt U-alakú, kétemeletes bérházat a Rumbach Sebestyén utcában. Az időközben szintén kétemeletesre bővített (ekkor már Jakabffy Gergely volt a tulajdonos) Hacker-ház azonban még száz évig kitartott. 1966/67 fordulóján bontották le.

Helyére 1970 körül diplomatalakásokkal teli nyolcemeletes lakóház épült, falán emléktábla őrzi a lerombolt 190 éves ház és a magyar színjátszás korai időszakának emlékét.

BBP