Bő két hete adódott át nagy titokban a megújult Madách tér, és erről többen, több helyen is megírták már sokféle véleményüket. Egyben mindenki megegyezett, hogy sikerült is meg nem is – de inkább nem is - , annál azonban, ami volt (lerobbant parkoló) mindenképp jobb. (Szerk: Mondjuk annál egy bevetett búzatábla is jobb vagy jobb lett volna…)
Mindenesetre mostanra eltelt annyi idő, hogy érdemes legyen saját szemmel újra megnézni Erzsébetváros legújabb terét, meg azt, hogy mennyire lakták, lakhatják be a népek. Jött a szokásos: fényképezőgép nyakba, séta, fotó és itt az eredmény.
Ami elsőre megkapja az embert: sok munkával, sok pénzzel sikerült egy jó nagy, szürke kősivatagot varázsolni a házak közé. És ezen – merthogy mutatóba azért van egy kis zöld – a kiemelt, befüvesített betonteknők és a tér Károly körút felőli oldalon szomorúan ácsorgó kockalombú fák sem segítenek. Se sokat, se keveset.
És a középső placcrész a térkövekből feltörő (szökőkút-pótló) víz sem...
Az már tényleg csak mellékes, hogy napközben az pihenőhelyek túlnyomó többsége a napon található, árnyék sehol. Ennek ellenére itt üldögélni biztos jó lehet, főleg, ha az ember szereti nézegetni a környező házakat. Órákon át.
És akkor a legvégére: szerintem siralmas, ami elkészült. Igénytelen, ronda és drága. Arról nem is beszélve, hogy például a vékonyka kis fák vajon megússzák-e épen (olyan 30 évig, míg megnőnek) a "bulinegyed" forgatagát. De egy valamit el kell ismerni: a lerobbant parkolónál ez is jobb... (Ajánlott irodalom: Madách vagy Bethlen)
***
Szombaton, július 19-én egész napos bulival nyitja meg az erzsébetvárosi önkormányzat a Madách teret. (A program itt olvasható). A tényleges felújítás olyan négy hónapja kezdődött, és körülbelül 200 millió forintba került. Az átadást eredetileg 2013 nyarára tervezték, később 2014 május 31-ére, még később június 20-ára tűzték ki a határidőt.