A rossz hír: a Wesselényi utca-Síp utca sarkán még mindig használhatatlanul árválkodnak a Bubis-bringák. A jó hír (?) meg az, hogy egy újabb ígéret szerint júliusban indulhat a budapesti közösségi kerékpáros rendszer. Ez a BKK vezérigazgatója és a városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes által közösen tartott sajtótájékoztatón hangzott el, még a hét elején. Szeneczey Balázs főpolgágmester-helyettes állítása szerint – a széles körű próbaüzemet követően – várhatóan júliusban lesz használható teljes körűen a rendszer.

A T-Systems meg azt jelentette be, hogy jelenleg a BKK-val együtt több mint 500 emberrel tesztelik a Bubi-t. Ezután pedig elkezdődik az ezer fő bevonásával megvalósuló próba- üzem. Ami eddig biztos: megint csúszik a start, mert a legutóbbi teszteken több dolog nagyon nem működött jól. A bérbringa-rendszernek egyébként április végén kellett volna hadba állnia, de egyelőre még csak fejvakarva nézgelődő (és próbálkozó) turistákat láthatunk a tárolók mellett.

Mint arról korábban beszámoltam, akadt néhány aprócska probléma… (A legszebb ezek közül az volt, amikor a fedélzeti számítógép billentyűzetének megérintésével telefonszám, kártya, vagy bármi használata nélkül kioldott a dokkoló, a bringát meg vihette bárki.)

De a BKK szerint mindenképpen megvalósul a Bubi. Csak azt nem tudjuk, hogy mikor…

És ha már hírek: az Index meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Lázár János kancelláriaminiszter egyik első intézkedéseként magához vonta a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket, és egy erőteljes tollvonással lehúzta őket a listáról.

Biztató, vagy nem?

Devosa Gábor

***

A Mol-Bubi projekt megvalósítását a T-Systems Magyarország Zrt. és a Csepel Kerékpárgyártó és -forgalmazó Zrt. konzorciuma nyerte el 2013 nyarán. A rendszer központi részét jelentő, a kölcsönzés menetét felügyelő szoftver, valamint a kapcsolódó hardverelemek szállítását és az ehhez kapcsolódó rendszerintegrációs feladatokat a német Nextbike GmbH végzi a konzorcium alvállalkozójaként. A budapesti közbringarendszer létrehozásáról még 2008-ban hoztak rendeletet, és most jutottak oda, hogy elméletileg el is indulhatott volna a rendszer. Az új közösségi közlekedés nagy részben európai uniós forrásból jöhetett (volna) létre, közel 900 millió forintos támogatással.