Emlékezzünk! Emlékezzünk, mert így adható át nemzedékről nemzedékre mindaz, aminek nem szabadna még egyszer előfordulnia. Az ENSZ 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét. Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábora ezen a napon szabadult meg kínjaitól 1944-ben.

A II. világháború 60 millió halottjának többsége nem katona volt, hanem ártatlan polgári áldozat. Közülük több mint 6 millió ember a náci eszmerendszer és szolgái által szándékosan legyilkolt zsidó ember volt. Megsemmisítettek időseket, fiatalokat, gyermekeket, csecsemőket, lányokat és fiúkat, nőket és férfiakat. Nem volt kegyelem. Az első, majd a második, végül a harmadik zsidótörvényt már Horthyék úgy hozták meg, hogy pontosan tudták: magyar emberek százezreit küldik a halálba. Alattomosan kúszott be a gyűlölet Budapest hétköznapjaiba, a budapesti Gettó kialakításakor már javában tarolt. Az emberi élet a falakon belül nem számított, később már a falakon kívül sem.

Emlékezzünk azokra a magyar és külföldi embertársainkra is, akik sokszor életük árán mentették ki a pokolból zsidó honfitársainkat. Számos áldozat leszármazottai, a csodával határos módon megmenekültek és megmentettek előtt Ilan Mor izraeli nagykövet a Dohány utcai Nagy Zsinagógában 2014. január 17-én, a Gettó felszabadításának emléknapján így fogalmazott: "...a fővárosi gettóban életben maradt hetvenezer zsidó ember, akiket a Vörös Hadsereg mentett meg, így a szovjet katonák jelentették a zsidóságnak a megmenekülést a náci pokoltól, s ezt a történelmi tényt nem lehet elvitatni. A magyar társadalomnak tudomásul kell vennie mindenkinek a fájdalmát. A holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmas arra, hogy megbocsásson egyik fél a másiknak, a polgárok egymásra találjanak, de arra is, hogy felvegyék a küzdelmet az antiszemitizmussal. A nemzeti megbocsátást ugyanakkor hátráltatja, ha valaki ideológiai okokból át szeretné íratni a történelmet.”

Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű felállításának cinikus terve, a gyilkolásokba torkolló deportálásokat „idegenrendészeti eljárásnak” minősítése, a náci és SS egyenruhában betiltott szervezet tagjai által végrehajtott provokációk összekacsintó, csendes jóváhagyása nemcsak hátráltatja a megbocsátást, hanem bátorítja mindazokat, akik a történelem meghamisításától sem riadnak vissza.

Szeretnék olyan Erzsébetvárosban élni, dolgozni, ahol a pezsgő multikulturális közeg, a világ vallásai, építészeti, tudományos és művészeti kultúrái egymást erősítve nyújtanak élhető teret közösségünk minden tagjának.

70 másodperc elég arra is, hogy hangosan, magyarként és emberként megkövessem zsidó és roma honfitársainkat, még élő családtagjaikat és barátaimat mindazokért a múltban előforduló szörnyűségekért, és a jelenben is előforduló értelmetlen fenyegetésekért, amiben részük volt és részük van azt remélve és azt kívánva, hogy a jövő év emléknapja előtti 365 napból a félelem örökre elköltözött.

Kispál Tibor